Juliska kerítésen is fut

A szárazbabok tenyészideje hosszabb, mint a zöldbaboké, így leginkább főnövényként termeszthetők, és köztesként is jól alkalmazhatók. Termésük változatos színű, alakú és méretű. Gyökereiken a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok élnek, amelyek tetemes mennyiségű nitrogént juttatnak a talajba. Mészkedvelők, szárazságtűrők, többségük öntözés nélkül is elfogadhatóan terem, nagy magvaik sok fehérjét, olajat és szénhidrátot raktároznak. A babot az ókori ember is kedvelte, de csak szárazbabként ismerte. Az 1800-as évektől kezdték zöldbabként is fogyasztani, s mintegy száz évre rá alakult ki és vált szét a zöld- meg a szárazbab típuskör. Ebből az időből napjainkig fönnmaradtak úgynevezett kéthasznú fajták, amelyek zöldbabként és szárazbabként is fogyaszthatók.

A mai dísz- és karós babok a termesztett bab és az egykor díszként megismert török- vagy tűzbab változatai, amelyeknek számtalan nemesített fajtája ismert a világon. Nálunk a néhány olasz fajta mellett változatlanul népszerűek a régi tájfajták, mint amilyen a közismert Juliska is. Erős szárú, kezdetben vajsárga, majd szép fehér virágot hozó tövén a lapított, széles hüvelyekben hozza a sötétbarna, vese alakú magjait. Mivel korai, már június közepétől virít, és igen bőtermő, ezért is népszerű. Az Iregi fehér fürtös szintén korai és bőtermő, nagy, vese alakú magja fehér. A Gesztenyebab, e szentesi tájfajta egy hónappal később hozza fehér virágait – nagy, fehér magját korábban gesztenyepótlásra is fölhasználták, elsősorban az Alföldön.

A szárazbabok legjobb előveteménye valamilyen kapásnövény, utánuk azonban bármelyik zöldségféle ültethető. Magvaik április végétől vethetők helybe 4-5 centiméter mélyen. A támaszt igénylők támfalra, kerítésre egyaránt fölfuttathatók. Karós művelés esetén a 80×80 centiméterre leszúrt karók köré 3-4 fészket készítsünk, fészkenként 3-4 maggal. Szüretüket zsenge, kifejthető állapotukban kezdhetjük, ilyenkor a bab – a kis szénhidrát- és kalóriatartalma miatt – cukorbetegek és diétázók számára is kiváló étrendi hatású. A hagyományos felhasználási módokon kívül egyes fajták különösen alkalmasak saláta, sőt puding készítésére is.