Mit fizet a bodza?

Ha lassan is, de biztosan alakul ennek a hazánkban őshonos, közönséges cserjének a karrierje. Gyümölcse, a csete egyre gyakrabban bukkan föl a piacok, áruházak polcain lekvár, dzsem formájában, vagy italként almával, körtével keverve. Nemcsak különleges íze miatt keresik, hiszen bőven tartalmaz gyümölcssavakat, vitaminokat vagy pektint.

Legnagyobb (gazdasági) értékét azonban színanyaga adja: hétféle festékanyagot tartalmaz. Karrierjét is ez alapozta meg, mert miután az Euró­pai Unió megtiltotta, hogy élelmiszert és gyógyszert vegyi úton előállított színezékkel fessenek, a bodza mint természetes színezéket adó, festő levű gyümölcs fölértékelődött. Mivel pedig a nemesített fajták szín- és szárazanyag-tartalma kétszerese a vadon gyűjtöttekének, érdemes ezekből ültetvényt létesíteni. A vezető fajta mindmáig az osztrák Haschberg, amelyet mintegy 2000 hektáron termesztenek hazánkban.

Mint őshonos növény, a bodza jól alkalmazkodik a legkülönbözőbb viszonyokhoz, de igazán bőven csak napos, védett fekvésben, tápanyaggal (főleg nitrogénnel) jól ellátott talajban terem. (Még savanyú homokon is jó termést várhatunk tőle, ha előzőleg nagy mennyiségű istállótrágyát és talajjavító meszet juttatunk ki.) A jó megvilágítás, illetve egyenletes gyümölcsszíneződés miatt 5-6 méter sor- és 3-4 méter tőtávolságra ültessük a mintegy 130 centiméteres suhángot. Ebből legérdemesebb törzses fát nevelni: jó egy méter magasságig megtisztítjuk a törzset minden hajtáskezdeménytől, és itt kezdjük elágaztatni a koronát. Mindig a kifelé álló rügyekre metszve a teret jól kitöltő, szellős koronát nyerünk. Igazán szép, egyenes törzset csak karó mellett nevelhetünk; a fácskát több helyen is kössük a támasztékhoz.

Noha a bodza mélyen gyökerező, a talaj vízkészletét jól hasznosító növény, a bogyófejlődés közepén igen megugrik a vízigénye. Ha ilyenkor száraz viszonyok uralkodnak, és öntözni tudunk, a termés akár a kétszerese is lehet az öntözetlennek.

Mivel a legtöbb pénzt a magas cukorfokkal szüretelt, tiszta, vegyszermentes bodzagyümölcsért fizetik, érdemes a biotermesztéssel próbálkozni. Azt azonban tudni kell, hogy amíg a vadon termő bodzát a tetveken kívül egyéb nyavalya nemigen gyötri, addig a bodzaültetvényt előbb-utóbb megtalálják más, ennél veszedelmesebb károsítók is.