Reformkonyhától a bébiételig

Hubai Imre az egyik legrégibb és legnagyobb étkezésiköles-termelő hazánkban. Már gyerekkorában megszerette ezt a gabonát, hiszen nagyapja is termesztette a tanyán, és azóta sem hiányozhat az asztalukról. A karcagi téesz főagronómusaként is foglalkozott vele, tizenegy éve pedig ellenőrzött körülmények között termel biokölest.

Biogazdasága, az Üllőparti Ökotanya a változatosságra törekszik, hiszen hetvennégyféle növény van a repertoárjukban. Ezek egyike a kerek szemű fehér köles, mert ezt szeretik a külföldiek, főleg a német és svájci vevők. A termés 95 százalékát ugyanis exportálják, mivel hazánkban kevesen fogyasztják, főleg a reformkonyha hívei szeretik beilleszteni étrendjükbe. Egyik legnagyobb külföldi vevőjük a köleslisztet bébiételekben használja föl.

A gazdaság tavaly 210 hektáron vetett kölest, de a hűvös, csapadékos nyár miatt csupán 1,2 tonnás átlagtermést értek el. Ha igazán kedvez neki az időjárás, akár 2 tonnát is teremhet. A tavalyi rossz év után Hubai Imre azt tervezi, hogy 350 hektáron termeszt kölest. Akkor vetik el, amikor a talaj hőmérséklete meghaladja a 14 fokot, általában májusban – hiszen melegigényes kultúráról van szó. A szakember szerint több gazdálkodó is gondolhatna erre a növényre, hiszen a belvíz miatt az idén sok helyen nem vagy csak késve tudják elvetni a megszokott kultúrákat.

Hogyan lehet vegyszerek nélkül kölest termeszteni? Fontos a szigorú vetésforgó betartása. Korszerű gépek állnak rendelkezésre, így háromszor végeznek gyomfésülést. A betegségeket pedig megelőzik: komposzttal, szerves trágyával olyan jó kondícióba hozzák a növényeket, hogy ne betegedjenek meg. És hogy megéri-e vele foglalkozni? Ha hektáronként 1 tonnánál nagyobb a termés, már hasznot hoz. Másrészt a kölesszalma értékes takarmányként hasznosul az állattenyésztésben. Értékesítési gondoktól nem kell tartani, hiszen biztos vevőjük van. Ha pedig felesleg keletkezik, tartalékot képeznek: akár három évig is tárolható a termés.

Kölestermesztésre leginkább a könnyen felmelegedő, középkötött mezőségi és erdőtalajok alkalmasak, de humuszban gazdagabb homoktalajokon is eredményesen termeszthető – tudtuk meg dr. Zsigrai Györgytől, a Karcagi Kutató Intézet kutatásirányítójától. Lehet főnövényként és másodvetésben termeszteni. Főnövényként akkor, ha például belvíz miatt a talajt nem tudják időben előkészíteni a tavaszi vetésű növények számára. Sok helyen a kipusztult tavaszi vetések pótlására vetik.

A szárazságot jól tűri, de bugahányás és az érés kezdete közötti időszakban a vízigénye növekszik. Előveteményre nem igényes, bármelyik növény után termeszthető, azonban a legtöbb utónövény számára jó elővetemény. Mivel a magja apró, az egyöntetű, gyors keléshez apró morzsás, kellően tömörített magágyat igényel. A kölest gabona- vagy duplagabona-sortávra, 1,5–2,5 cm mélyre vetik, hektáronként 30-40 kg vetőmaggal számolva. Intenzív bokrosodása miatt az érése egyenlőtlen, a köztermesztésben lévő fajták jelentős része zöld száron érik, tudtuk meg dr. Ábrahám Éva Babett nemesítőtől. Az aratást akkor kell megkezdeni, amikor a bugák sárgulnak, a szemtermés a fajtára jellemző színű, és a főhajtáson lévő szemek viaszérésben vannak. Betakarítása egy menetben, gabonakombájnnal történik. A betakarított termést célszerű azonnal áttisztítani, utána vékony rétegben kiteríteni.