Katalizátorok keletről

Egyre intenzívebb és erősödő magyar–török együttműködésről ír az Eurázsia Központ. Hangsúlyozzák, hogy a két fél együttműködése olyan területeket érint, mint a kereskedelem, a befektetések, a védelempolitika és az energiabiztonság, de a kulturális relációkat sem szabad figyelmen kívül hagyni. „Az orosz–ukrán háborút követően megjelenő biztonsági problémák ráébresztették a magyar és a török felet arra, hogy létfontosságú a stratégiai partnerség fejlesztése, és mindkét ország vezetése leszögezte, hogy a konfliktus békés rendezésében érdekelt. Törökország ennek elérése érdekében aktív szerepet vállal, amit a magyar kormány is támogat” – írják az elemzők.

Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök és delegációja augusztus 20-án egynapos látogatáson vett részt a magyar fővárosban. A török elnök és a magyar kormányfő megbeszélésének középpontjában az energetikai együtt­­működés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye állt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy „Törökország rendkívül fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában, hiszen a Magyarországra irányuló földgázszállítások egy jelentős része Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik.” 

Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta Szerdar Berdi­mu­ha­medov türkmén államfőt. A találkozó kiemelt témája Magyarország energiabiztonságának garantálása volt. „A gazdag földgázkészletekkel rendelkező közép-ázsiai ország és Magyarország között jelenleg is olyan átfogó energetikai együttműködési megállapodások vannak érvényben, amelyeknek lényeges eleme, hogy a jövőbeli türkmén földgázexport egyik célországa hazánk legyen” – mutat rá az Eurázsia Központ tanulmánya. Megállapodást írtak alá a türkmén földgáz magyarországi szállításáról, valamint a két ország közötti – az egészségügy, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az oktatás és a kultúra terén való – együttműködések bővítéséről is. 
Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke is hivatalos látogatást tett Magyarországon. A magyar kormányfővel folytatott egyeztetést követően Szadir Zsaparov és Orbán Viktor elégedetten nyugtázták a Kirgizisztán és Magyarország közötti kapcsolatok dinamikus fejlődését. A Karmelita kolostorban rendezett találkozó kiemelt témája a vízumügyek kérdése volt. A találkozón a kirgiz elnök kiemelte, hogy a két ország között stratégiai együttműködés épül, amit a most aláírt megállapodások is jól szolgálnak.

A harmadik közép-ázsiai elnök, aki Magyarországra látogatott, az üzbég elnök, Shavkat Mirzijojev volt. A tárgyalások során megvitatták az üzbég–magyar stratégiai partnerség elmélyítését. Mindkét elnök hangsúlyozta a közös gazdasági programok előmozdításának fontosságát, a kulturális és humanitárius szférában történő kapcsolatok bővülését. A magyar OTP Bank Nyrt. Üzbegisztán pénzügyi piacára történő belépését és bővülését pedig stratégiai projektnek és fontos jelzésnek nevezték mindkét ország és az európai üzleti élet számára is. 

A három közép-ázsiai ország – Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – elnöke és más országok miniszterei mellett Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke is hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélés során az azeri és a magyar vezető is kiemelte a két ország közötti együttműködések sikeres fejlesztését az energiaszek­torban, ezen belül a kőolaj- és a földgázszektorban. Mindketten hangsúlyozták az azerbajdzsáni gázszállítás fontosságát a magyar és európai piacok irányába. 

„A három közép-ázsiai ország elnökének budapesti látogatása annak fényében nem volt igazán meglepő, hogy Magyarország a Keleti Nyitás politikájának 2012-ben történő elindítása óta egyre szorosabb kapcsolatokat ápol a régió mind az öt államával. A budapesti kisebbfajta közép-ázsiai diplomá­ciai csúcsüzem során több, Magyarország számára fontos gazdasági együttműködés aláírására is sor került” – hangsúlyozza az Eurázsia Központ elemzése. A kutatók hozzáteszik: „Egyértelmű, hogy az átalakuló világrendben a kelet-­európai és az ázsiai országok is meghatározó szerepet játszanak, amit utóbbiak energiabősége és geo­stra­tégiai elhelyezkedésük is alátámaszt. A térség vonzereje növekszik, és az ottani vezetőkkel kötött megállapodások megmutatják, hogy a hagyományosan Nyugat-centrikus nézetek mellett a keleti dimenzió is kulcsfontosságú a globális egyensúly fenntartásában és a fejlődés előmozdításában.” A tanulmány szerint az egyre erősebb energetikai és gazdasági erejük révén ezek az országok katalizátorként hatnak a régió, illetve a világ geopolitikai és gazdasági folyamataira.