Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítás

Az agrárminiszter kiemelte: még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetésére. 

Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200 milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza – ismertette a miniszter.

A kiállításról elmondta, hogy 

A kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot – húzta alá.

Kitért arra, hogy az idei év második felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben. Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. 

 – jelezte Nagy István.

A hagyományokat folytatva közétkeztetési szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5. alkalommal mérik össze tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.

A miniszter kitért arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv várható változtatásai is terítéken vannak, így folyamatban van a tejitalok és a kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása; a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. 

– jelezte.

Szintén a szabályozási kérdések körébe sorolható az Európai Bizottság 2023-as javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására. 

 Az uniós jogalkotást megelőzve, a kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.

A tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi, gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi kérdések, és közölte: 

Nagy István összegzése szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak, identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő tényezője.

 – fogalmazott.

Idén hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió gasztronómiájának legfontosabb szereplőit – mondta köszöntőjében Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: 

A megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.