Interjú
Hét évtizedes pályája során generációk otthonába csempészte be a természet varázslatos világát először tévén, majd interneten keresztül. A 98 éves David Attenborough ma már élő legenda, aki mindig kíváncsi és sosem veszíti el lelkesedését.
Kép: Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes a Joseph Mallord William Turner angol romantikus festõ alkotásaiból rendezett kiállításon Turner otthonában, London Twickenham nevű külvárosában 2020. január 10-én , Fotó: Andy Rain, Forrás: MTI/EPA
Ha természetfilm, akkor David Attenborough – ez világszerte milliók számára magától értetődő, hiszen Attenborough nemcsak egy egyszerű műsorvezető, hanem a műfaj atyja, a televíziós természetfilmezés megteremtője. 1954-ben készítette első sorozatát, a Zoo Questet a brit közszolgálati csatornán, a BBC-n, ahol állatkerti és vadon élő állatokat mutattak be a közönségnek, a program pedig olyan népszerűvé vált, hogy a BBC-t további hasonló műsorok készítésére ösztönözte – írja a Magyar Nemzet.
A televízió ekkor a briteknél már nem volt új, mivel 1936-ban kezdődtek a rendszeres adások, II. Erzsébet 1953-as koronázását pedig már milliók nézték otthonaikban, a természetfilmek bemutatása viszont még igencsak kísérleti jellegű volt. Attenborough azonban nem félt belevágni, és nem csak azért, mert huszonnyolc éves volt és kalandvágyó.
A szűnni nem akaró kíváncsiság, a felfedezésvágy és az új dolgokra való nyitottság 98 évesen is ugyanúgy jellemzi őt: miközben kortársainak többsége már régen nyugdíjas vagy nem is él, ő streamingplatformokra készít filmeket, hiszen azt vallja, a természet csodálatos sokféleségét soha nem lehet megunni.
David Attenborough az egyetlen ember, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D, 4K és VR-műsorért is nyert BAFTA-díjat.
Négy generáció természetfilmese, akinek
egyik titka éppen abban rejlik, hogy őszinte érdeklődését át tudja ragasztani a nézőire is. Könnyedén letelepszik a földre, hogy közelről mutassa be a teknősöket, a legfurcsább rovarokat is a kezébe veszi, közvetlen, mesélős, közérthető stílusa pedig azt az érzetet kelti bennünk, mintha régi jó ismerősünk lenne.
A magyar nézők számára utóbbi élményt persze fokozták hozzá hasonlóan legendássá vált szinkronhangjai is: Végvári Tamás és Szersén Gyula mintegy száz-száz filmben kölcsönözték hangjukat a brit filmesnek.
1965-ben Attenborough lett a vezetője a brit közszolgálati adó újonnan induló második csatornájának, a BBC 2-nek. Attenborough-ra jellemző, hogy amikor 1972-ben felmerült a neve a BBC főigazgatói posztjára, testvérének, a színészként szintén világhírű Richard Attenborough-nak (ő játszotta John Hammondot a Jurassic Parkban) bevallotta: egyáltalán nincs kedve folytatni ezt a fajta munkát, és ott is hagyta a felsővezetést, hogy végre ismét természetfilmeket készíthessen. Innentől kezdve pedig nem volt megállás: Attenborough számos díjnyertes műsort írt és narrált:
Az Attenborough-filmek sikerének egyik titka az újítások alkalmazása.
Filmjei mindig a lehető legkomolyabban kezelték, tudományos alapossággal közelítették meg a kérdést, bemutatva a legújabb felfedezéseket is. A hiteles bemutatással pedig a tudóstársadalom elismerését is elnyerték.
Interjú
David Attenborough az élő bolygó hírmondója a környezet védelmét képviseli, hetvenéves munkássága alatt alkotásaival a
világ változásait is szemlélteti. Az Egy élet a bolygónkon című film azt mutatja be
hogyan változott meg a Föld Attenborough élete alatt, ami egy embernek hosszú, de a bolygó szemszögéből nézve ezredmásodperc csupán.
A változások mégis felgyorsultak, alig néhány emberöltő alatt annyi faj halt ki vagy sodródott a kihalás szélére, ami a földtörténetben csak az aszteroidabecsapódáshoz vagy vulkánkitörésekhez hasonló kataklizmák esetében történt meg. A klímaváltozást pedig ma már évről évre mindannyian érezzük a saját bőrünkön is.
David Attenborough mégsem borúlátó: nemcsak dokumentálja a folyamatokat, hanem utóbbi filmjeiben azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy hiába az emberiség az oka a kríziseknek, mi vagyunk az egyetlen olyan faj a Földön, amely képes pozitív változásokat is elérni.
Az eredeti cikket ITT tudja elolvasni.
magyarnemzet.hu
mindmegette.hu
travelo.hu
magyarnemzet.hu
teol.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
metropol.hu
origo.hu
mandiner.hu
origo.hu