NAK-FruitVeB: megmenthető lenne a hazai bogyósgyümölcs-termesztés

Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a bogyós gyümölcsök hazai termesztés annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény rájuk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerdán ismertetett körképe szerint az éghajlatváltozás ellenére lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére.

KözéletMW 2024. 07. 10. szerda2024. 07. 10.

Kép: A málna is korábban érik idén , Fotó: Varga György, Forrás: MTI

A málna is korábban érik idén
Fotó: Varga György Forrás: MTI

Azt írták, részben a klímaváltozás, részben a magas kézimunkaerő-igény miatt egyre kisebb területen foglalkoznak Magyarországon bogyósokkal. 

A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. A legújabb technológiák, mint a drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt

– vélekednek a szakmai szervezetek.

Ez is érdekelhet

Ebben az évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásos szezonkezdet előtt már elindult az idény. Így a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is korábban érésnek indult.

A NAK és a FruitVeB szerint idén közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből.

Málnát már csak elszórtan termelnek az országban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7–8 hektáron folyik málnatermesztés, az gyakorlatilag a kiskertekbe szorult vissza. Ennek hátterében az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás miatti nagy munkaerő-igény, illetve a magas munkaerőköltségek állnak a NAK-FruitVeB szerint.

A ribiszketermesztés jobb helyzetben van, mert a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott.

 Nagyságrendileg 1000 hektárnyi területen folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, jó terméskötödés esetén hektáronként 10-20 tonna között változik.

A köszméte termesztése tíz évvel ezelőtt 100–150 hektáron zajlott, most alig éri el a 10 hektárt, 

viszont a tavaly előtti rendkívüli aszályos időszakot leszámítva, az utóbbi öt évben a hektáronkénti termésmennyiségek a 25-30 tonnát is elérték, ami a technológiai színvonal jelentős emelkedését mutatja.

Hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztéséhez

 – derül ki a szakmai szervezetek elemzéséből.

Ezek is érdekelhetnek