Nanotechnológiával vizsgálják a sztrók hosszú távú hatását

Magyarországon évente egy városnyi ember – 40-50 ezer fő – szenved el sztrókot, ami a teljes lakosságszámhoz viszonyítva magas arányt jelent. Az esetek körülbelül ötöde halállal végződik, és a túlélők jelentős része is maradandó károsodásokat szenved.

A sztrók Európa-szerte a maradandó egészségkárosodás legfőbb oka. A betegség korai szakaszát azonban hosszú, akár hetekig elhúzódó szubakut fázis követi, amely során az agy működése megváltozik, hiszen a szervezet próbál úrrá lenni a sztrók által előidézett káros folyamatokon. Ezt a fázist az orvostudomány egyelőre alig látja át, pedig sokszor ekkor dől el, hogy a páciens maradandó egészségkárosodást szenved, vagy bízhat-e a teljes felépülésben – olvasható a közleményben.

A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a sztrók okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.

Így zajlik a sztrók nanotechnológiás vizsgálata

A programban olyan fehérjék szerepét vizsgálják majd, amelyek fő feladata az emberi szervezetben a sejtek közötti fehérjehálózat lazítása, a szövetek vázának karbantartása. Sztrók után azonban ugyanezek a fehérjék az erek gyulladását, az idegsejteket védő vér-agy gát lebomlását idézhetik elő. Agyszövetben felerősödő aktivitásuk nemcsak a sztrók után bekövezett károsodásokat jelzi, hanem hozzájárulhat annak kialakulásához is – jelezték a közleményben.

A kutatók olyan, a sejteknél kisebb mesterséges részecskéken alapuló eljárást fejlesztenek ki, amellyel meg tudják jelölni, és hatóanyagokkal célzottan el is tudják érni ezeket a fehérjéket. Az eljárás egyrészt bepillantást enged majd az orvosok számára a sztrók egyik fontos, mindeddig rejtve zajló folyamatába, másrészt eszközt ad a kezükbe, hogy megállítsák, vagy mérsékeljék azt, ezáltal megelőzve a további károsodásokat – írták.