Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a Tátrában

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztetett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén, a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhány száz és ezer közöttire becsülik.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

– mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatala hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek, valamint az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák csaknem fele galandféreg-hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogja és más, alacsonyabban fekvő régióba telepíti át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.