Hamisított növényvédő szerek

Európában az említett mennyiség értékben 360-510 millió eurót jelent évente, és növekvő tendenciát mutat. Magyarországon az arány 1-2 %ra tehető – konkrét számok természetesen nem állnak rendelkezésre. Egyes kelet-európai országokban a hamis szerek részesedése meghaladja a 20%-ot, míg az emlékezetes spanyol paprika-botrányban a termelők többsége használt meg nem engedett szert.
Az illegális kereskedelemnek, a hamisított termékek piacra kerülésének növekedése komoly gondot okoz mindazoknak, akiknek fontos a felhasználók és a fogyasztók egészsége, a környezet védelme. E tendencia bizonyíthatóan károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszer-lánc résztvevőinek, a növényvédőszer-iparnak és a kormányoknak egyaránt.
A hamisítványok és az utánzatok kikerülik az előírásoknak megfelelő vizsgálatokat, s ezért is alacsony az áruk. A piacon a feltűnően kedvező árú termékeket tehát eleve fenntartással kell kezelni.
A gyenge színvonalú másolatok címkéje, csomagolása kezdetleges, beltartalmuk már ránézésre is árulkodó a szakemberek számára. Egyre több azonban az olyan hamisítvány, amely jó megjelenésű, az eredetitől nehezen megkülönböztethető. Előfordul, hogy az áruk szabad uniós áramlását kihasználva, Európában nem engedélyezett termékek jelennek meg, vagy pedig a párhuzamos behozatal lehetőségeivel visszaélve, egyesek illegális terméknek minősülő szereket importálnak.
Az illegális termékek alkalmazása pedig komoly kockázatokkal jár:
– Nem vizsgálták egészségügyi hatásukat, így a potenciálisan veszélyes és toxikus szennyezéseik, ellenőrizetlen melléktermékeik az alkalmazókra káros heveny vagy idült egészségi hatással lehetnek.
– A termés károsodhat, vagy akár meg is semmisülhet: amennyiben a hamisítás igazolható, a felvásárló a terményt nem veheti át, azt teljes mértékben meg kell semmisíteni.
– Az engedélyezetlen termék használójára a hatóság akár ötmillió forintos bírságot is kiszabhat.
– A hamisított termékekhez a gyártó vállalat nem ad szaktanácsot, az áruért nem vállal felelősséget.
– A hamisított vagy illegális termékek bizonytalan összetétele és tulajdonságai miatt a betakarított termény a legtöbbször ismeretlen és kivizsgálatlan maradékokat, bomlástermékeket tartalmaz, ezzel veszélyezteti a fogyasztók egészségét.
– A kivizsgálatlan szerek a környezet egyes elemeit rövidebb-hosszabb távon károsítják, a környezeti elemekből az élelmiszer-láncba is belekerülhetnek.
Az adatvédelemhez, a szellemi tulajdonhoz való jog sérülése, az ipar és általában a növényvédő szerek megítélésének romlása akadályozza az innovációt és csökkenti a versenyképességet, mely hosszú távon igen komoly társadalmi hatással járhat.
A hamisítások növekvő tendenciájának megállítására és visszafordítására nemzetközi és hazai összefogásra van szükség. Az Európai Növényvédőszer Gyártók Szövetsége (ECPA) együttműködik az EU különböző intézményeivel, segíti a forgalmazókat és felhasználókat a hamis termékek alkalmazásának elkerülésében, támogatja a hatósági ellenőrzések szigorának erősítését. Üdvözli az Európai Parlament azon javaslatát, mely szerint a tagállamoknak a növényvédő szerek fenntartható fejlődésével kapcsolatos nemzeti akciótervük keretében fokozottan kellene foglalkozniuk a hamisítás veszélyeinek kivédésével.
Az ipar ösztönzi az EU illetékes szerveit: egységesen szabályozzák a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának feltételeit, hogy a termelők annak előnyeit élvezhessék, ne kelljen a kijátszásuktól tartaniuk Az ipar felhívja a gyártó és forgalmazó láncok résztvevőit, hogy a hamisított, illegális termékekkel kapcsolatos információikat osszák meg a hatóságokkal és a növényvédőszer-iparral. Egyben felhívja az élelmiszer-lánc résztvevőit, hogy szerződéseikben kötelezzék partnereiket a bevizsgált, engedélyezett szerek használatára.