Egészségügyi kordon-bontom

Hiába minden tiltakozás – legyen az ellenzéki pártoktól, szakmai szervezetektől, civil köröktől induló –, a kormánypárti többség a hét elején ismét megszavazta az egészségügyi reform alapját jelentő jogszabályt. Az egészségbiztosításról szóló törvényt még decemberben hagyta jóvá az Országgyűlés, de azt Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem – kifogásait részletesen indokolva – visszautalta a képviselőknek. A honatyák néhány részletét megváltoztatták ugyan a jogszabálynak, de lényegét tekintve maradt az eredeti reformelképzelést szolgáló jogi bázis. Azaz a jövőben magántőkét is bevonnak az egészségbiztosítási pénztárakba. A honatyák arról is döntöttek, hogy az új törvényt nem viszik a nép elé: az ellenzék úgynevezett törvényerősítő népszavazást szeretett volna megszavaztatni a jogszabályról, de a képviselők többsége erre az ötletre nemmel voksolt.
Míg választott nagyjaink az Országházban folytattak késre menő vitát, addig az elégedetlenkedő pár száz tüntető a Kossuth téren fejtette ki sokszor nem éppen szalonképes véleményét a kormányról és egészségügyi elképzeléseiről. Mindez a végén odáig fajult, hogy a képviselők biztonsága miatt felállított kordont kezdték el bontani. A kisebb csoportosulást a rendőrségnek kellett feloszlatni.
Hogy miről is szól pontosan az új törvény, arról az is tájékozódni fog, aki nem akar: a március 9-én tartandó népszavazás egyik része ugyanis pontosan az egészségügyi reformot érinti, a pártok kampánya mostanság indul, és vélhetően mindenkihez elér.

Folytatják-e?
Valószínű, hogy péntektől folytatódik a vasutasok egy részének tiltakozása, amely viszont az egész magyar vasúti közlekedést gátolhatja. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével (VDSZSZ) ugyanis képtelen a MÁV vezetése dűlőre jutni. A vasúttársaság nem megy bele, hogy tíz százalékkal emelje a béreket, s egyszeri juttatásként fejenként 250 ezer forintot fizessen ki minden vasúti dolgozónak – összesen 30 milliárd forintot – a tavaly eladott MÁV Cargóért befolyt privatizációs bevételből.
Közben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság döntött a legutóbbi sztrájk ügyében. A MÁV perelte a szakszervezetet. A bíróság azt a törekvést nem találta jogellenesnek, hogy a Cargóért kapott pénzből részesüljenek a dolgozók, azt viszont nem tartotta megalapozottnak, hogy a beígért 6,9 százaléknyi idei béremelésen felül további tíz százalékra tart igényt a szakszervezet. A felek kitartanak eddigi álláspontjuk mellett: keddi lapzártánk idején úgy tudjuk, hogy a MÁV és a VDSZSZ vezetése csütörtökre leül tárgyalni – bár egyezségre nincs sok esély.