Jövőkép az Internethajón

Pintér Róbert, az ITTK tudományos stratégiai igazgatója a közelmúltban megjelent Kék Notesz kapcsán elmondta: mindenképpen biztató, hogy ma már gyakorlatilag minden internetező szélessávú kapcsolatot használ. Szintén pozitívum, hogy csökkentek az internet-előfizetések árai, nagyobb a felhasználói aktivitás. A Kék Notesz szerkesztője azonban hozzátette: valamelyest árnyalja a képet, hogy az internet-penetráció hazánkban csupán átlagosnak mondható (40-45%), ráadásul az e-befogadás pedig még gyerekcipőben jár.
Baja Ferenc kormánybiztos Az elektronikus közszolgáltatások helyzete című előadásában elmondta: kormányzati döntés született arról, hogy új strukturális alapokon foglalkoznak ezentúl a témával. A sikeresség érdekében ugyanis koncentrálni kell a döntési mechanizmusokat, amihez szükség van egy politikailag felhatalmazott vezetőre. Baja hozzátette: a stratégiai paradigmaváltás jegyében létrejöhet egy Központi Elektronikus Szolgáltató rendszer, természetesen kormányzati támogatással és a civil kezdeményezések összefogásával. Távlati tervként egy személyes ügyfélkapu vízióját vázolta, amin keresztül 2010-ben már mindenki létrehozhatja a maga digitális énjét.
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke a jelenre koncentrált. Kifejtette, hogy évek óta egyre jobban nyílik az olló a fogyasztói árindex és a távközlési árindex között, ami az alapját jelenti a tervezhető digitális jövőnek is.Bizakodását számadatokkal is alátámasztotta: eszerint Magyarország a nemzetközi összehasonlításban egyelőre a huszonhatodik a száz főre jutó szélessáv tekintetében – ám a régióban vezető szerepet tölt be.
Vasváriné Menyhárt Éva, a Magyar Telekom igazgatója szintén adatok segítségével illusztrálta a hazai helyzetet: eszerint az ADSL-lefedettség 94 százalékos, a második helyen a kábeltévé áll (86%), a harmadik pedig a mobil szélessáv (54%). Verseny van tehát és lesz is a jövőben, amin a felhasználók csak nyerhetnek.
Dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója az elhangzott gondolatokat kiegészítve gazdaságélénkítési és versenyképességi szempontokat említett. Ahhoz, hogy Magyarországon valóban gyökeres változások álljanak be, a kormánynak több strukturális ponton, így az e-adminisztráció terén is be kell avatkoznia. Véleménye szerint a versenyképesség megőrzésének érdekében meg kell változtatni a ma még néha kissé nehézkesnek tűnő és sok szempontból korszerűtlen rendszert. Amennyiben e téren is előrelépés történik, akkor annak akár már az egészen közeli jövőben pozitív hozadékai lesznek. Paál hozzátette: mindehhez a szakma és a civilek együttműködése is szükségszerű, végül pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) első alelnökeként átadta a kormánybiztosnak a kamara elektronikus közigazgatásáról szóló állásfoglalását.

Az Internethajó a plenáris ülés után szekció-konferenciákkal folyatódott, amelyeken szó esett a kultúra finanszírozásáról, a Teleház-programról, a web2-ről és az online médiáról is.

Márta István, az Új Színház igazgatója elmondta: a színházban a színészek interneten is tarthatják a kapcsolatot a nézőkkel, akik jegyet rendelhetnek, életrajzokat böngészhetnek, az archívumban kutathatnak. Természetesen ez az állapot is messze van még az ideálistól – ám hogy mit is jelent pontosan az ideális, azt nehéz meghatározni, hiszen szinte naponta születnek újabb, gyakran már az interaktivitást is felhasználó művészeti alkalmazások.
Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője kifejtette: nehéz ma már meghatározni, hol húzódik a profi és az amatőr, az előadó és a néző közötti határ. Utalt arra is, hogy a rögzült struktúrák gyakran ellenállnak az újdonságoknak, hiszen azzal saját létük is veszélybe kerülne, ráadásul a hagyományos, gyakran nivelláló beállítódást is felülírhatja egy-egy, a mai kategóriákkal nehezen definiálható újdonság.

Veszelovszki Zsolt, a port.hu alapítója felvázolt egy esetleges továbblépési lehetőséget. Bár honlapjukat jelenleg jobbára adathalmazként jellemezte, úgy vélte, az adatbázis vizuális bővítésében még rengeteg olyan aspektus van, amelynek jelentőségét ma még talán meg sem tudjuk érteni.

Szigetvári József, az IDG lapigazgatója utalt arra, hogy már a a web2 fogalmának meghatározása is problémákba ütközik.
Szutor Ferenc, az Adverticum kereskedelmi igazgatója szerint a web2 valójában csak egy marketingfogalom arra az infrastruktúrára, amit mindenki használ. Bár a mindennapi életben leginkább a világháló közösségépítő és -alakító újdonságaira használjuk, a megközelítése mégis problémás – elsősorban a közösséghez kapcsolódó online marketing miatt.
Élénk vita alakult ki arról, hogy mennyire tekinthető egyáltalán jogszerűnek az éppen a felhasználó igényei szerint alakuló reklámstratégia, illetve, hogy a web2 „klasszikus” formái, a fórum és a blog népszerűsége vajon miért csökken az utóbbi időben. A beszélgetés konklúziójaként elhangzott: lassan felnő egy olyan generáció, amelyik egészen fiatalon találkozott már az internettel, és életének szerves része a világháló – s most éppen erre a kihívásra kell felkészülnie az összes, az internettel szoros vagy érintőleges kapcsolatban lévő cégnek, vállalkozásnak.

Fejes István, a Magyar Teleház Szövetség elnöke elmondta, a Teleház a közösségi hozzáférésekről szóló közbeszédben amolyan branddé vált, sőt, gyakran egyfajta viszonyítási pont is, amikor a hálózati kommunikáció legújabb fajtáiról esik szó. Jelenleg mintegy 450 Teleház működik szerte az országban – ám ez a szám belátható időn belül megsokszorozódhat.
Halmai Gáborné politikus (MSZP) elmondta: korábban is voltak kezdeményezések a kistelepülések világhálóra kapcsolására, ám ezek rendre elhaltak. Most viszont a kormányzati segítség uniós forrásokkal is kiegészül, s így reálisnak tűnik egy működőképes hálózat kiépítése. Halmainé hozzátette: a kiépítés azonban csak az első lépés, ugyanis a fenntartás jelenti az igazi financiális problémát. A program sikerességéhez elengedhetetlen, hogy a koordináció minden szinten (azaz a kistelepüléseken és a döntéshozó szerveknél) hatékonyan működjön – és ő erre pillanatnyilag lát is garanciát.

A másik helyszínen az első program az informatikai és kormányzati felelősséggel foglalkozott – egyben az Országgyűlés Informatikai Albizottságának kihelyezett, nyilvános ülése volt.  A megbeszélés elején bejelentették, hogy az aznapi házbizottsági döntés alapján megalakult az e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentésére.
A kibontakozó vitában Nyitrai Zsolt (Fidesz) élesen bírálta a kormány információs és telekommunikációs politikáját: szerinte koncepciónélküli a program, amelyből teljesen hiányzik a szakmai előkészítés. Kijelentette, hogy pártja elkötelezett az e-befogadás ügye mellett (ahogy ő fogalmazott: az erős változatban érdekeltek), de hangzatos akciókban, amennyiben a kezdeményezés csak erre szorítkozik, nem vesznek részt. Molnár Béla (KDNP) szerint a digitális szakadék csökkentése a rendelkezésre álló jó szakemberek és vállalkozások, a civilek áldásos tevékenysége és az egységes politikai akarat együttes függvénye. Márfai Péter bizottsági elnök (MSZP) az elhangzottakhoz hozzátette: reméli, hogy a már megalakult „e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentésért” megkapja a civil és szakmai csoportok támogatását is. Vas János (MDF) bejelentette, hogy az elkövetkező héten kerül az Országgyűlés elé indítványa, amely az ügyfélkapu-kulcsok széles körű kiosztásáról szól – azaz a kulcsot ezentúl nem csak közvetlen kérésre kapná meg az ügyfél, hanem mindenfajta ügyintézés során felajánlják neki.

A vitázók kitértek a számadatok javulására, a kormányzati politikai irányítás szerepvállalására, az információs társadalom élénkítésére, és az e-gazdaság fejlődési dinamikájára, a nap során több fórumon is részletesen tárgyalt e-közigazgatás ügyére, a digitális kultúrára, illetve oktatási kérdésekre is.
Eszes Gábor, a Gazdasági Minisztérium korábbi tanácsadója megmozgatta az állóvizet azzal a kijelentésével, miszerint becsapjuk magunkat a fejlődési statisztikák és a működő infrastruktúra-adatok kapcsán. Véleménye szerint: bár a változások valósak, ám a kiindulási ponthoz képest javult csak jelentősen a helyzet – összességében még mindig elkeserítőek a számadatok az uniós országokhoz képest. Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője hasonlóan kijózanító véleményt fogalmazott meg a „szélessáv-eufória” enyhítésére. Még pesszimistábban ítélte meg a helyzetet Vaspál Vilmos, a Freesoft elnöke: szerinte a politika nem tud mit kezdeni az informatikával, az információs társadalom kormányzati irányítása mindmáig nem valósult meg.