Kecskeméti helyzetkép

Milyen jogi formában alkalmaznak embereket a színházban?

- A mi intézményünkben nyolcvanhét közalkalmazott dolgozik. Az igazgatóság és a vezetők a törvény erejénél fogva közalkalmazottak, de hasonló státusban van a színpadi műszak és az egyéb kiszolgáló személyzet. A művészeti közreműködők vállalkozók. Úgy gondolom, hogy a kisvárosi "közalkalmazott színművész" önellentmondás az állításban, különösen, ha ezt a státust az elmozdíthatatlanság szinonimájaként alkalmazzuk.

- Kényszervállalkozásnak tartja-e a művészek vállalkozási szerződéseit?

- A cikkben idézett példa nálunk nem következhetne be. Ugyanis a munkáltató úgy döntött, hogy azonos feladatokat ellátók csak egységesen lehetnek közalkalmazottak vagy vállalkozók, tehát Rómeó, Júlia és Mercutio csak azonos státusban lehet. Nálunk általában senki nem panaszkodott kényszerre, és mellesleg a kényszer nekem a börtönben és a munkatáborban kezdődik, jóllehet a színpadi műszak éppen nem olyan régen választotta a közalkalmazotti jogviszonyt a közös vállalkozás helyett. Amikor a vállalkozói helyzetük létrejött, még az elődöm igazgatott, s tudtommal részéről erős rábeszélés hatására tették. Nevezheti kényszernek, hogy csak egységesen válthatnak státust ezek a csoportok, de ha nem így volna, az megbénítaná a színpadi munkát. Ha innen nézem a dolgot, lehet, hogy a színpadi műszakban ma is van néhány kényszer-közalkalmazott.

- Mit remél a törvényi szabályozás változásától?

- A művészstátusról szóló törvénytervezetet még nem olvastam - remélhetőleg a meghozatala előtt hivatalosan is megkérnek rá mindannyiunkat. Sajnos, a színházi törvénynek nem jósolnak túl sok esélyt a döntéshozatal közeliek, mi mindenesetre, Madách óta, bízva bízunk.