Agyafúrt földfurkálók

A Magyar Állami Földtani Intézet földtani térképei kor és minőség szerint mutatták be eddig is, hogy az ország adott pontján a talajtakaró alatt milyen kőzetek húzódnak (dolomit, mészkő, homokkő), de egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy számítógépen is elérhetők legyenek az adatok. A minden eddiginél részletesebb elektronikus térképek nagy előnye, hogy bármilyen új információ azonnal megjelenhet rajtuk. Hagyományos térképként is használhatók, mivel kinyomtathatók.
Hogy miért van nagy szükség a földtani térképek naprakész információira? Egy építkezés megkezdésekor például nagyon is fontos tudni, hogy homokos talajba vagy sziklás területre kerülnek-e az alapok, s a felszíni kőzetek ismeretében fel lehet készülni a munkára. Ugyanez a helyzet az ércek és nyersanyagok bányászatával is: a földtani összetevőket ábrázoló térképekből következtetni lehet a fúrás várható mélységére. Az információk sokasága emellett felbecsülhetetlen értékű a környezet védelme szempontjából, a kőzet összetételéből például kiderül, hogy a felszíni szennyezés elérheti-e a vízbázist. A kőzetek egy része ugyanis könnyen átereszti a szennyezést, és fölöttük nem alakítható ki kommunális hulladéklerakó, mivel az veszélyeztetné az ivóvízbázist.
{p}
Az intézet informatikai főosztályvezetőjétől, Turczi Gábortól megtudtuk, hogy a digitális földtani térkép alapja a részletes papírtérkép. A geológus a helyszínen rajzolja be rá észleléseit, majd ezek és további ismeretek, adatok alapján íróasztalán megszerkeszti a földtani térképet. A következő munkafázisban számítógépre viszik az információkat. Új vívmány, hogy a műholdas helymeghatározó rendszer (GPS) és kézi számítógép segítségével már a terepen is eleve digitálisan vehetik föl az adatokat, amelyek egyenesen a központi számítógépbe kerülnek. Az adatok, térképek digitalizálásához olyan speciális szoftverek kellenek, amelyek a grafikákat és a koordinátarendszereket pontosan kezelik. (Az intézetben Intergraph GeoMedia térinformatikai technológiát alkalmaznak, segítségével három-négy nap alatt feldolgozható egy-egy térképlap.) A térinformatikai szoftver a különböző szakterületekről begyűjtött, térben elhelyezett adatokat egyszerre tudja kezelni, és egy adott feltételrendszer alapján képes megalkotni olyan új térképet, amelyből egyértelműen kiolvasható a válasz egy-egy adott kérdésre, például arra, hogy hol találhatók útépítéshez alkalmas kőzetek vagy hol lehet kommunális hulladékot elhelyezni az országban.
Hazánk készülő földtani térmodelljének egyik építőköve lehet a digitális térkép. A kőzetrétegek adatbázisa három dimenzióban készül, térben ábrázolja, hogy egy adott helyen milyenfajta kőzetek találhatók. Európai viszonylatban különösen jónak mondható hazánk felszín alatti kutatottsága. A földtani térmodell elkészítéséhez négyszázezer, átlagosan 30-50 méter mély fúrás adatait tartják számon. A legmélyebbre Hódmezővásárhely mellett fúrtak hazánkban: 5200 méterről hoztak fel mintát. A síkvidéki területeken a leghasznosabb információk a talaj és a kőzetek felső tízméteres rétegéből származnak, mivel azt használjuk legintenzívebben. Ebbe eresztjük a szennyvizet, ide szivárognak a vegyszerek, ebben a rétegben alapozunk építkezéshez. Mivel a földtani térmodellből kiolvasható lesz a kőzetek összetétele, könnyebben meg lehet majd határozni, milyen hathatós intézkedésekkel segíthető elő például a talajvíz védelme. A talaj keresztmetszetének ismeretében fény derül például arra, hogy egy adott település alatt milyen hőmérsékletű talajvíz van, vagy éppen hogy hol érdemes kutat fúrni.