Gén a borítékban

Hadlaczky Gyula a Szegedi Biológiai Központban azt tűzte ki célul a nyolcvanas évek második felében, hogy elkészít egy olyan kromoszómát, amely nem tartalmaz hasznos információt, csupán egy olyan "boríték", amelybe bármilyen genetikai információ (gén) belehelyezhető, és általa bejuttatható az élő sejtbe. Hosszas kísérletezéssel valóban sikerült elkészíteni egy ilyen "minikromoszómát", majd ebbe "beletenni" a kívánt információt (eleinte ez egy jelzőanyag volt, amellyel a minikromoszóma útját nyomon tudták követni), és bejuttatni egy élő sejtbe. Az első nagy eredmény az volt, hogy kiderült: a bevitt gén kifejeződik, sőt a sejt osztódásakor a minikromoszóma és benne a gén is továbbadódik. Vagyis minden úgy működik, ahogy remélték.
Azután jött a ráadás: kiderült, hogy a többletkromoszóma nem okoz zavart, valójában a benne hordozott felesleges információ okozza a bajt. Vagyis, legalábbis elvileg, megvan a lehetősége, hogy a minikromoszómával bejuttatott génekkel genetikai betegségeket gyógyítsanak. Ez persze még nem a holnap, viszont több gyógyszergyár már ma olyan baktériumokkal is termeltet gyógyszereket, amelyekbe a gyógyszer termelését irányító géneket ilyen minikromoszómával juttatták be.
És remélhetőleg eljön a holnapután, amikor majd az emberi genetikai betegségek gyógyításában is segítségünkre lesznek a minikromoszómák.
(A Magyar Rádió Szonda című műsora nyomán.)