Csalóka helynevek

Olvasóink kedvéért a következőkben azokból a helyneveinkből kötök egy színes kis csokrot, amelyek a nevükben mind mást ígérnek, mint amik valójában. Ezért is neveztem el őket csalóka helyneveknek.

Alparét
Ennek az Erdélyben levő, Dés közelében elterülő helységnek a neve azt sugallja, hogy ez valamiféle rét, mint ahogy a Zala megyei Pötréte falu valóban az volt, hiszen mai neve minden valószínűség szerint egy Petre réte vagy Petri réte birtokos szerkezetből vonódott össze. Az Alparét azonban nem ilyen. Ez a német Albrecht névből módosult ilyenné még akkor, amikor puszta személynévből is keletkezhetett helynév.

Boldogkőváralja
Ez egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő, kedves kis falucska, amely Boldogkő vára alatt épült. Ám a boldog szónak nincs köze hozzá. Ezt onnan tudjuk, hogy a régi emlékekben még nem Boldogkő, hanem Boldvakő, illetve Bódvakő a vár neve. A boldog szót csak beleérezték elődeink...
Borberek. Erdélyi falu a Maros jobb partján. Csakhogy sem a bor, sem a berek szóval nem függ össze. Ellenben, mivel eredetileg szász település volt, nagyon is összefügg a Burgberg (= hegyi vár) elnevezéssel, amely a környékbeli magyarok ajkán vált idővel Borberek hangzásúvá.

Hegykő
Akik ismerik e települést, s tudják, hogy Győr-Moson-Sopron megyében, a Hanság mellett, teljesen sík területen fekszik, azoknak már eleve "gyanús" lehet ez a név, hiszen azon a vidéken hiába keresnénk bármiféle hegyet is. De nem is hegy szavunk rejtőzik benne, hanem egykori igy- egy melléknevünk, amely azt jelentette: 'szent', s mindmáig megvan például egyház szavunkban. A kő pedig arra utal, hogy egykor pogány áldozati kő állhatott ezen a helyen.
{p}
Levél
A ma szintén Győr-Moson-Sopron - régen Moson - megyéhez tartozó Levél községnek is megtévesztő neve van, mivel azt sugallja, hogy valamiféle falevéllel vagy írott levéllel kapcsolatos. Valójában az elnevezés az egykori határőrző lövészek, azazhogy lövérek nevét őrzi. Az egykor fontos nyugati határerőd, Magyaróvár íjászai ugyanis békés időkben ebben a faluban laktak, s csak veszély közeledtével vonultak be a várba szolgálatuk teljesítésére.

Rózsafa
Ez a név kétszeresen is csalóka, ugyanis e baranyai község neve a XVIII. század első harmadáig Büdösfa volt, s csak akkor nyerte el - a lakosság kérésére - szebben hangzó, de minden történeti vagy tárgyi alapot nélkülöző Rózsafa nevét. S hogy miért kétszeresen is csalóka ez a név? Azért, mert az égvilágon semmi köze sincs a büdös szóhoz! Ellenben annál több köze van a falu egykori, Vidos nevű birtokosához, amit kellőképpen bizonyít, hogy a XV. században még Vidosfalva volt a település neve.

Vérvölgy
Felsorolásunkat egy erdélyi településsel kezdtük, s most azzal is fejezzük be. Ennek az egykori Szilágy megyében levő falunak csak a neve ilyen véres, valójában semmilyen harci cselekmény nem fűződik hozzá. A névben egy mára már elavult, de például Wass Albertnál még felbukkanó térszínformanév rejtőzik, a 'kiszáradt patakmeder' jelentésű üver. Amikor a szó már kezdett kihullani a kollektív emlékezetből, akkor népetimológiás hatásra elvesztette szókezdő magánhangzóját, s hogy településnév jellegű legyen, elődeink hozzáillesztették a völgy utótagot.