Ellenanyag madárinfluenzára

A Kínában lefolytatott laboratóriumi kísérletek szerint a libák és kacsák szervezete a védőoltás beadása után három héttel már képes védekezni az emberre is veszélyes, H5N1 jelzésű vírus ellen. A vakcina tíz hónapra nyújt védettséget az állatoknak.
A madárinfluenza fertőzött madarakról terjed át az emberre. A betegség tipikus tünete a légszomj és a mellkasi fájdalom. Délkelet-Ázsiában 2003 novembere óta 55 megbetegedést rögzítettek, ebből 44 halállal végződött. A járvány 31 vietnami, hat thaiföldi tartományban terjedt el, és eddig csaknem egymillió baromfit kellett elpusztítani miatta. A betegek döntő többsége állatoktól kapta el a kórt. Egy esetről bebizonyosodott, emberről terjedt a kór emberre: egy vietnami kislány, akinek édesanyját elvitte a kór, a napokban halt meg.
Egy nemzetközi orvoscsoport kutatásai szerint a madárinfluenza nemcsak az ember tüdejét, hanem más szerveit, így a szívet, az idegrendszert és az emésztőszervet is megtámadhatja. Erre a megállapításra annak a kislánynak és testvérének vizsgálata során jutottak, akik vírusos agyhártyagyulladásban haltak meg, és akiknek szervezetében kimutatták a madárinfluenza vírusát.
A vakcinakísérletek mára olyan fázisba jutottak, hogy a kutatók rövidesen emberen is tesztelhetik a szérumot. A majmokkal folytatott kísérletek biztató eredménnyel zárultak. A H5N1 típusú vírussal kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is előrehaladott kísérleteket folytat: sikerült mesterségesen előállítani és tenyészteni azt  a vírusváltozatot, amely a humán vakcina alapanyaga lehet.
Az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezető főorvosa, Berencsi György elmonta, hogy maga a madárinfluenza nem okoz járványt az emberek között. A vírus mindenekelőtt azokra veszélyes, akik vízimadarakkal vagy beteg baromfiakkal állnak rendszeres és szoros kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az első vakcinát sem embernek, hanem baromfinak készítették.