Kepes György Egerben

A bíráló bizonyára meglepődött volna, ha megsúgják neki, hogy a merész képekkel előrukkoló fiatalember, aki előbb Berlinben, majd Amerikában próbál szerencsét, valamikor világhírre tesz szert. Kepest a fények ragadták meg leginkább, és sajátos látásmódjával témát talált mindenben: egy szelet kenyérben, egy izzadó kőtörő munkásban, egy rendőr árnyékában.
Úgy tűnik, Kepes György műveit ma jobban ismerik külföldön, mint idehaza. Egerben például, ahol állandó kiállítása látható, tizenkét év elteltével sem valósult meg az a vizuális központ, mely az ő nevét viselné s tovább vinné eszmei örökségét. Ezt sérelmezte nemrégiben Csáji Attila festőművész is azon a nemzetközi konferencián, mely évente Egerbe invitálja a Kepes-kutatókat. A fényművészet világszerte nagy népszerűségnek örvend, vélte Csáji Attila, aki a néhány éve elhunyt mesterrel kiváló szellemi kapcsolatban állt, ezért is szívügye a hagyaték sorsa. A festő szerint a fényhatásokkal kísérletező művészet - melyet Kepes is képviselt - alkalmas rá, hogy áthidalja azt a szakadékot, mely a modern művészet és a közönség közt tátong.