Előrenyomulás Berlin felé

Normandia partjain kezdődött 1944-ben, és szűk egy év után Berlinben fejeződött be az a hatalmas katonai hadművelet, mely páratlannak számít a történelemben. A szövetséges erők partraszállásának napjától, vagyis 1944. június 6-ától 1945. május 2-áig (amikor az oroszok kitűzték a vörös zászlót a Reichstagra) 329 nap telt el. A történelem során ez volt a legnagyobb létszámmal végrehajtott hadjárat, ezalatt dobták le a legtöbb bombát, és rengeteg ember esett áldozatául.
A normandiai partraszállás célja a második front megnyitása volt Nyugat-Európában. A második világháború legnagyobb szabású hadműveletében hat és fél ezer hadihajó, tizenkétezer katonai repülő és negyedmillió katona vett részt. Totalise fedőnévvel 1944. augusztus 7-én páncélos ütközet kezdődött és két héten át tartott a normandiai Falaise helység környékén. Tíz-tíz német és szövetséges hadosztály kelt birokra ezerháromszáz négyzetkilométernyi területen. Az összecsapásban hét német gyalogos hadosztály semmisült meg, s a Wehrmacht több mint negyvenezer katonája került hadifogságba.
A brit második hadsereg 1944 augusztus elején átlépte a Szajnát, de a szövetségesek visszatartották hadseregeiket Párizs bevételétől, mert tudták, hogy az utcai harcok mérhetetlen emberáldozatokat követelnek. Alábecsülték azonban a francia ellenállási mozgalmat, amely valósággal kikényszerítette Párizs ostromát. A szövetséges hadsereg 1944. augusztus 23-án szabadította fel a francia fővárost.
Az amerikai hadsereg történetének leghosszabb ütközete 1944. szeptember 13-ától 1945. február 10-éig zajlott a német-belga határon, a Hurtgeni-erdőben, egy százharminc négyzetkilométernyi folyosón. Az elkeseredett küzdelemben több mint harmincezer amerikai esett el. A németek vesztesége több mint százezer halott, s odaveszett nyolcszáz tank és több mint ezer hadirepülő. Eljutottak az amerikai csapatok 1945. április 14-én az Elbáig, amelyet előzőleg demarkációs vonalként jelöltek ki a németországi orosz és amerikai megszállási övezetek közt. Kezdetben úgy látszott, hogy az alakulatok Berlin ellen vonulnak, de Eisenhower már eldöntötte, hogy a szövetségesek visszatartják csapataikat. A brit és kanadai katonák megtisztították az észak-német területeket, mialatt az amerikai és francia alakulatok utolsó csatáikat vívták Bajorországban. Berlin elfoglalását meghagyták a Vörös Hadseregnek.
A háború utolsó szakasza legjobban egy középkori ostromhoz volt hasonlatos. A négyszázötvenezer katonát számláló szovjet sereg, amelyet 12 700 tank és 21 000 rakétakilövő állás támogatott, 1945. április 26-ára körülvette Berlint. Május 2-án elhallgattak a fegyverek. A szomorú mérleg: 125 000 berlini esett el, és több mint háromszázezer szovjet katona veszett oda, sebesült meg vagy tűnt el.
Al Murray útja Berlinig. Berlin. (Július 14., 12 óra.)