Szelíd turisták az Ecsedi-lápon

Európa talán utolsó igazi lápját az 1800 évek legvégén csapolták le. A harmincezer - valaha pedig ötven-hatvanezer - hektáros területen keresztül-kasul csatornákat ástak, új medret kapott az addig szabályozatlanul kanyargó Kraszna is. Az így megregulázott föld csodákra lett képes. Hihetetlen termést hozott a búza, a zab, a tengeri, a kender, a láp menti falvak szabályosan kivirágoztak. Pár év után azonban kezdett kimerülni a pihent föld. Fokozatosan csökkentek a terméshozamok, egyre több izzadságcseppet kívánt a mindennapi kenyér. Mind többen sóhajtották, hogy talán nem is így kellett volna hozzányúlni a láphoz. Csakhogy már késő volt.
Aztán beköszöntött a téeszvilág, amikor úgy szólt a parancs: minden talpalatnyi földet meg kell művelni. Ha megéri, ha nem. Ám a nagyecsediek között akkor is voltak jó páran, akik józanul gondolkodtak, és hangoztatták, hogy vissza kéne állítani legalább a láp egyik darabját. A határ egyik legtávolabbi zugát, az úgynevezett Csicsóst nézték ki erre a célra, ahol a legaszályosabb években is vizek csillognak, a sás, a káka, a gyékény közt vadkacsák fészkelnek. Már-már siker koronázta az elképzeléseket, mikor beköszöntött a rendszerváltás. A láp helyreállításának ügye a legutolsó helyre került, a földeket pedig kiosztották. Úgy tűnt, a terveknek végleg befellegzett. Az ezredforduló táján aztán megint előtérbe került az elképzelés.
Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere jól tudja, hogy Európában az érintetlen természet a legnagyobb környezeti érték, micsoda kincs lenne a kezükben, ha annak idején a lápnak legalább egy kis részét békén hagyják. Ám ezek a földek még most is igazi kincseket rejtegetnek: a régi lápi világ visszaállításának lehetőségét.
{p}
Az ecsediek, a környező településekkel összefogva, élénk kutatásba kezdtek, hogy olyan partnereket találjanak, akik segíthetnek tervük megvalósításában. Így bukkantak a WWF Magyarországra, benne a világ egyik legtekintélyesebb természetvédelmi szervezetének hazai szakembereire, akiknek volt már gyakorlatuk a vizes élőhelyek visszaállításában. A WWF Magyarország többéves előkészítő munka után, helyi kezdeményezés alapján, 2003-ban kezdte el az Ecsedi-láp rehabilitációjának tervezését, a teljes elképzelést a napokban mutatták be az érdeklődőknek. A részletes tervezés a többségében a nagyecsedi önkormányzat tulajdonában lévő, közel kétszáz hektáros Csicsós-lápon kezdődött el a helyi gazdálkodókkal együttműködve és a különféle érdekeket egyeztetve. A cél, hogy a mély fekvésű, belvízzel gyakran elöntött, gyenge termőképességű területeken - ahol a szántóföldi gazdálkodás egyre nehezebb megélhetést nyújt - az ehhez alkalmazkodó területhasználat valósuljon meg. Ennek értelmében végrehajtható fásítás a lápra illő fajokkal, gyepgazdálkodás, a vizes élőhelyek kialakítása.
A WWF Magyarország a műszaki tervezés során az Ecsedi-láp Kraszna-balparti Vízgazdálkodási Társulat adataira és tapasztalataira támaszkodott. A helyreállítás folyamatában, majd a visszatelepülő állat- és növényvilág figyelemmel követésében, monitorozásában jelentős szerepet szán a nagyecsedi Füvészkert Egyesületnek.
A lápmozaikok helyreállítása kedvezően hat a mikroklímára. Igen nagy szerepe lehet a természeti értékek megőrzésében, élőhelyet nyújt majd számos védett fajnak. A vizes területeken fészkel például a fekete nyakú vöcsök, a vörösgém, a bölömbika, a legelőkön, kaszálókon a haris és a nagy póling is tanyát ver. A nagyecsediek összetett lápi bemutatóhely kialakítását is tervezik. Nemcsak az élőhelytípusok bemutatása a cél, hanem a lápi életmódhoz kötődő hagyományok, ősi mesterségek (csíkászat, pákászat) megismertetése és az úgynevezett "szelíd turizmus" fejlesztése is.