"Elkényeztetett a sors"

Csak szex és más semmi - ez az új hazai filmje. Hat éve él Hollywoodban, nem jár partikra, már angolul olvas klasszikusokat. Az ötödik színiiskolát végzi, az átütő karrier még várat magára. Nem tagadja, amiről a bulvárlapok írnak: magánélete tökéletes filmproducer párjával, Andy Vajnával. Dobó Katát a filmforgatás napjaiban látogattuk meg.
Lenyűgöző látvány, ahogy kecsesen belibben a budapesti Four Seasons Hotel pazar enteriőrjébe. Egyszerű, fehér vászonnadrágjában, narancsszínű trikójában, papucscipőjében is sugárzó sztárjelenség. Még sincs körülötte semmiféle felhajtás, nincs nyomában fontoskodó hadsereg. Kedvesen üdvözöl, s csak aztán rebben ijedten a jelentéktelen tízperces csúszás miatt. Hollywoodban, ahol él, rosszpont lehet a késő sztáralany, ha az újságíró szereti a pontosságot. Ez azonban nem Amerika, és megnyugtatom, puszta véletlen, hogy ezúttal sikerült időben érkeznem.
- Goda Krisztina Csak szex és más semmi című filmjének forgatásakor találkozunk. Szögezzük le: a pikáns cím csalóka! A történet nem a szexualitásra van kiélezve, sokkal inkább a szerelmet tárgyalja, hősei boldogságkereső emberek. Kata, mit jelent neked a szerelem?
- Jaj, mindent! Örök romantikus vagyok, nem tudnék szerelem nélkül létezni. Ez adja meg az élet savát-borsát.
- Keresztesi Zsófi harmincas, dekoratív, híres színésznő, aki azt állítja, nem akar mást a férfiaktól, csak szexet. De ez nem igaz: szerelmet akar. Te is harmincas, dekoratív, híres színésznő vagy, ráadásul szerencsés is, évek óta párkapcsolatban élsz.
- Ugye, mekkora mázli?! Manapság annyi az egyedülálló, magányos nő, hogy ezek után még hálásabb vagyok a sorsnak azért a harmóniáért és boldogságért, amelyben Andyvel élünk. Zsófiban sok lány magára ismerhet. Borzasztó nagy szeretetéhsége van, és ő ezt a rengeteg szeretetet a férfiaktól próbálja megkapni. Szerinte a pasikat a hasukon túl, csak a szexen keresztül lehet megfogni, de valójában azt a fiút keresi, aki majd nemcsak a testét, hanem a lelkét is megérinti. A film alapproblémája abszolút aktuális, örömmel bújtam a karakter bőrébe.
{p}
- Szépíthetném, hogy húsznak se látszol, de az idén elmúltál harminc. Készülsz a családalapításra?
- Persze! A szüleim példája lebeg a szemem előtt, akik lassan negyven éve vannak együtt, tényleg jóban-rosszban, csodálatra méltó nyugalomban és kiegyensúlyozottságban. Nekem ők az etalon. Régimódi lány vagyok, a hagyományos női és férfiszerepeket nem bolygatnám fel. Tehát a nő legyen gyöngéd, odaadó, gondoskodjon a "fészekmelegről", a férfi legyen erős, oltalmazó, nyújtson biztonságot. Ezt láttam otthon, a testvéremet és engem igazi szeretetburokban neveltek fel. És akkor döntöttem: én is ezt szeretném majd megvalósítani!
-  Kata, a húgod már a csöpp Luca boldog anyukája...
- Értem a célzást, de hidd el, azon leszek, hogy mielőbb behozzam a lemaradásomat! A gyerek még most csak egy szerelmi gondolat, hiszen folyamatosan dolgozom, de előbb-utóbb hozzánk is bekukucskál a "gólya".
- Hiszel a klasszikus családmodellben, ezek szerint még a bébi-projekt "beindítása" előtt megülitek a lagzit?
- A házasságot egyelőre nem sürgetem. Ha majd döntök a csemeték érkezéséről, akkor nyilván ez is aktuális kérdéssé válhat.
- Egyszer azt nyilatkoztad: "Inkább sokszínű, jó színésznő szeretnék lenni, mint sztár." Ezért ragaszkodsz olyan szenvedélyesen a tisztességes karrier fogalmához?
- A tisztesség az egyik legnagyobb fokú igényesség, elsősorban önmagunkkal szemben. Éppen ezért nem vonz az a fajta nyilvánosság, amelyben a hírességek élnek. Ha a sztárság azzal jár, hogy ha csak kilépnek az utcára, máris magukról olvashatnak az újságokban, valós híreket és kreált sztorikat egyaránt, akkor nem vágyom arra, hogy sztár legyek. Engem ezen a pályán elsősorban az motivál, hogy színészként valami értékeset, maradandót alkossak.
{p}
- Térjünk vissza Amerikába! Los Angeles olyan, mint egy egzaltált díva, szeszélyes és csillogó, nem adja magát könnyen. Meryl Streeptől Sean Pennig több sztár fordított már hátat neki. Hogyan sikerült beilleszkedned?
- Az elején tényleg adódtak nehézségeim, hiszen belecsöppentem egy idegen kultúrába, nem beszéltem még rendesen a nyelvet, és erős honvágy is kínzott. Ám azóta eltelt hat év, és ma már otthon érzem magam Kaliforniában. Hollywood szólhat a külsőségekről és a pénzről is, de ha veszed a fáradságot, akkor ott is találhatsz kivételes embereket. Nekem szerencsére sikerült, remek barátaim vannak.
- Feszes az időbeosztásod: színészkurzusok, castingok, forgatások... Mivel pihened ki magad?
- Megszállottan falom a könyveket. Nemrég az Anna Kareninát már angol nyelvű fordításban olvastam. Katartikus élmény volt! De vannak ám közös programjaink is, ilyen például a főzőcskézés. Andy isteni szakács, kínai, magyar, francia ínyencfalatokkal kényeztet, az én erősségem a sütés, de a borsólevesemet és a lecsómat is dicsérik.
- A Los Angeles-i életvitelhez szorosan hozzátartoznak a szakmai partik. Gyakran eljártok?
- Nem jellemző. Persze vannak olyan események, amelyeket nem lehet kihagyni, de általában kerülöm a csinnadrattás bulikat.
{p}
-  Ha a hollywoodi "húsosfazékból" csemegézni akarsz, nem ártana tűzközelben lenned.
- Jól mondod, az ilyen estélyeken rengeteg befolyásos "nagyágyút" lehet megismerni, és sok hasznos információt gyűjteni, ami ebben a szakmában döntő siker. De nagyon sokat kivesz az emberből, ha pusztán érdekből tartja valakivel a kapcsolatot. Műmosoly, pofavizit, könyöklés - nekem ez nem megy. Önmenedzselés terén komoly lemaradásaim vannak.
- Bizony, ma már az érvényesüléshez kevés, ha valaki szép és tehetséges, muszáj "eladnia" magát. Neked ebben ki ad útmutatást?
- A színésztanáraim. Hosszabb ideig Aaron Speiser volt a mentorom, aki többek között Jennifer Lopez karrierjét is elindította. Már az ötödik színiiskolámat végzem, mert szerintem a tanulás egy életre szóló feladat, soha nem lehetek annyira jó, hogy elengedjem magam.
- Meglep, hogy ennyire reálisan, sőt, a valóságnál jóval rezignáltabban látod önmagad.
- A Halak csillagjegyében születtem, önmagával elégedetlenkedő típus vagyok, és tökéletességre törekvő természet. Azt hiszem, a művészpályán ez a legjobb konstelláció. Milyen rossz lenne fordítva!
- Az egyik kiváló amerikai színész, Kevin Kline mondta, hogy az amatörizmus legbiztosabb jele éppen a maximalizmus. Ismerve a határainkat, tudni kell megállni. Magyarországon sztárként ünnepelnek, Amerikában még nem értél célba. Nem bántad meg a váltást?
- Nem, dehogy! Elkényeztetett a sors, szinte mindent tálcán kínált. Itthon túl hamar, túl fiatalon értem fel a csúcsra, és közben úgy éreztem, ezt a sikert még nem érdemlem meg, még nincs mögöttem elismerésre méltó produktum. Kellettek az új kihívások, és persze tanulni, fejlődni akartam.
- Nemsokára visszarepülsz Hollywoodba. Mit kívánhatok? Egészséget, boldogságot, Oscar-esélyes filmszerepet...?
- Igen, így ebben a sorrendben jó "útravaló" lesz!