Rügyfakasztó november

November 17-én megöntöztem a muskátlit az erkélyen, virágot szedtem a vázába, és közben megcsodáltam a barkázó mogyoróbokrot. Leszüreteltem azt a néhány fürt szőlőt, ami a másodvirágzás gyümölcse lett. A napokban még virágzó szilva- és almafák csodájára jártak a riporterek a tévében, a hírek között pedig arról olvastam, hazánk akár mediterrán klímájú országgá is válhat.

KultúraPethes József2005. 11. 25. péntek2005. 11. 25.
Rügyfakasztó november

Eszembe jutott az előző heti Márton-nap is, amikor virágzott a rózsa, holott máskor ilyenkor már általában fagyott, sőt havazott is. (A havazás aztán néhány nap múlva az idén is megérkezett.) A globális felmelegedésre gondoltam  magam is, amiről már számos tudományos cikk  napvilágot látott.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Science magazinban közzétett tanulmányában például az éghajlatváltozás regionális hatásairól számolt be a minap. A Harvard Egyetem munkatársai szerint Európában különösen két térség kerül veszélybe. A mediterrán vidékeken az éghajlatváltozás egyik következménye a csapadékhajlam csökkenése, valamint a nyári forróság fokozódása lehet. A bozót- és erdőtüzek elszaporodásával egyes növényfajok élőhelyein olyan romlás következhet be, amely veszélyezteti fennmaradásukat. Ugyanakkor a kutatók lehetségesnek tartják a növények északra vándorlását, tehát bizonyos mediterrán növények meghonosodását északibb országokban, így például hazánkban is.
Magyarország délnyugati területe éppen a mediterrán övezet határán húzódik, és könnyen elképzelhető, hogy belekerül ebbe a zónába. A növényzet és az éghajlat jellege jelentős átalakuláson mehet keresztül viszonylag rövid idő alatt is. A kutatók szerint a különösen nagy aszályok a mezőgazdasági területek összezsugorodását is maguk után vonhatják. Egyes mediterrán térségekre jellemző növényfajok termesztése úgyszintén északra tolódhat. Arra is fel kell készülni, hogy a fokozódó szárazság esetén a lakosság vízszükségletének kielégítése komoly gondokat okozhat.
A magas hegységek éghajlatváltozásának hatása a távolabbi területekre is eljuthat. Az állandó hóhatár fokozatos emelkedése, az eső formájában lehulló csapadék arányának növekedése jelentősen megváltoztathatja, ingadozóbbá teheti a folyók vízállását. A téli és tavaszi árvizek - a gyorsabb lefolyás eredményeként - egyre intenzívebbé válhatnak. Az éghajlatváltozás nyertesei lehetnek az északi országok, ott például növekedhet az erdős területek aránya.