Tévéjegyzet

Valamilyen okból a magyar tévécsatornák műsorkészítői azt képzelik, hogy ma műsort legjobban szexkörítéssel lehet eladni. Erre friss példa a Buzera. Már maga a cím is kacsingatósan utal valami pikánsra (?), úgy látszik, senkit sem zavar, hogy a szó ilyen-olyan jelentéstartományainak (mondjuk: macerálás) - még inkább az áthallásosan benne foglalt durva szóelemnek - édeskevés köze van a tartalomhoz. Mint ahogyan a műsort beharangozó plakátnak sem, amely egy női nemi szervre hasonlító ábrával igyekezett - sikerrel - megbotránkoztatni a népeket. A végiggondolt felvezető hadjáratnak egyetlen célja volt: hogy odaültessék a nézőket a képernyő elé. Ezek után már csak az a meglepő, hogy a Buzera - nem rossz műsor! Az alapötlet igazán jópofa, s az egész "ki van találva", nem véletlenül arat a licenc mindenhol sikert a világban. Emlékeztetőül: a nézők beküldenek egy-egy kérdést, amelyben némely bizarr, különös tényre (ennek mindig valósnak kell lennie) kérnek magyarázatot. A stúdióban ülő szellemes, ismert emberek a legkülönfélébb, legbolondosabb teóriákat felállítva próbálják megfejteni a talányokat. Néha tényleg nagyon mulatságos elméleteket hallani, bár Verebes és Havas olykor eltéveszti a házszámot, és - mintha csak a Heti hetesben ülnének - öncélú, fáradt poénkodásba merülnek. Verebes meg erőteljesen nyomja a szexvonalat. (Máskor persze az derül ki róla, hogy valójában egy művelt és tájékozott értelmiségi, s amikor éppen nem trágárkodik, akkor igazán szellemes is tud lenni.) Jó ötlet Torgyán Józsefet szerepeltetni, az ő kedélyesen nagy dumás egyénisége sokkal inkább való egy vidám műsorba, mint a nagypolitikába. A malackodásra pedig szerződtettek egy "szőkét", aki agyonbeszéli a többieket, ezzel jelentősen lehúzva a színvonalat.
A szex témájának, úgy látszik, ott kell lennie a Heti hetesben csakúgy, mint a Fábry show-ban is - de mindig a laktanyabeli viccelődés színvonalán. Pedig lehet a témáról szókimondóan, mégis szellemesen beszélni. Jó példa rá a Szex és New York című kitűnő sorozat, amely tényleg csak nem prűd felnőtteknek ajánlható. Bár filozófiája vitatható, nagyon szellemesen, profi módon, tehetségesen ábrázolja a női szinglilét viszontagságait. A szexközpontú tévézésnek szélsőséges példája Anettka pályája. A kezdetben olykor félmeztelenül, majd bőr melltartóban megjelenő műsorvezetőnő olyan deviáns ötletekig is elment, hogy egy lány szüzességét "árulta" (és adta el) műsorában. El is érte, hogy mindenki vele foglalkozott, cikizték, szidták, ahol lehet, amikre ő szokatlan agresszióval válaszolt. Érdekes módon rajongói túlnyomó többsége nő, akik csodálják elszántságát, bátorságát, és egyáltalán nem félemlíti meg őket a pucérság, amelyből abszolúte hiányzik az erotikus töltés. Végtére Anettka külseje amúgy sem jelent kihívást az egyszerű háziasszonynak sem. Az egyébként eszes nő ott számította el magát, hogy meztelenkedése inkább a feminista hajlamú középkorú nőknél aratott sikert, mintsem a férfiak körében.