Tévéjegyzet

Ötven-hatvan évvel ezelőtt Gardner hőse, Perry Mason kápráztatta el az olvasókat ügyvédi trükkjeivel, ma a Grisham-regények dörzsölt jogászai teszik velünk ugyanezt. Mindkét szerző műveit többször is megfilmesítették. De itt van például az A vád tanúja, az Agatha Christie közepes regénye nyomán készült nagyszerű, régi film. A krimikirálynőnek csak egy ujjgyakorlat, de a feszes rendezés, valamint Marlene Dietrich és Charles Laughton zseniális alakítása a műfaj remekművévé emelte.
Aki vett már részt valódi bírósági tárgyaláson, tapasztalhatta, milyen unalmas, száraz, monoton tevékenység az. (Kivéve persze, ha saját, fontos ügyében várt döntésre.) Mégis önkéntelen tiszteletet érezhettünk: közvetlenül látni, miként dől el emberek sorsa - van ebben valami borzongató. Nem véletlen hát, hogy mióta világ a világ, a bírói az egyik legtiszteltebb foglalkozás. Hogy Magyarországon ez nem teljesen igaz, annak számos történelmi és szociológiai oka van. De például az angolszász jog- és intézményrendszerben és az arra épülő társadalmakban a bíró nagy hatalmú tisztségviselő, akinek függetlensége háboríthatatlan. Elküldheti a fenébe a minisztert, ha akadályozza. Legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban biztosan nem sűrűn teszi meg. De megteheti.
Ezt láthatjuk a Duna tévén most futó, nagyon színvonalas brit sorozatban. A tárgyalótermi krimik főszereplője legtöbbször az ügyvéd, ő az, akinek drukkolunk, bárcsak győzne a gonosz vagy fafejű ügyész ellen (Petrocelli, Ally McBeal stb.). A Deed bíró új szemszögből mutatja a pereket. Sir John Deed, egy pék fia saját erejéből és tehetségéből jutott el a táblabírói székbe. Bár pályája során többször lépett és lép főnökei tyúkszemére, rátermettsége vitathatatlan. Ítéletei nem szokványosak, gyakran ítélkezik inkább a törvény szelleme, mintsem betűje szerint. A rendszert olykor megkerüli, de a jog számára szent és sérthetetlen. Mivel szórakoztató műfajról van szó, a történetekben persze mindig bonyolult esetek szerepelnek. Deed bíró tárgyalásvezetéseit éles esze, fejlett emberismerete és az emberi gyarlóságok ironikus szemlélése teszi élvezetessé. A sok-sok amerikai filmet nézve megszoktuk már, hogy az angolszász ítélkezésben kulcsszerepe van az "egyszerű állampolgárokból" álló esküdtszéknek, mivel ez mondja ki: bűnös-e vagy sem a vádlott. Egyik-másik egyszerűbb kis filmben azonban a bírónak alig jut szerep mellette. Ez a sorozat azt is megmutatja, hogy működik valójában az esküdtszékes rendszer. A per vezetése természetesen a bíró kezében van, mint ahogyan az ítélkezés is. És Deed bíró ítélkezik, magabiztosan és határozottan, de jelleméből és ítéleteiből soha nem hiányzik a könyörület. Martin Shaw, ez a nem szokványos külsejű, szimpatikus és férfias színész hiteles játékával még tovább emeli a jól megírt szerepet. A brit sorozatok kedvelői most ismét jól járnak.