Útra kelnek a szemlefilmek

Nagy várakozás előzte meg Szabó István Móricz-adaptációját, a részben Kecskeméten forgatott Rokonokat. Az Oscar-díjas rendező filmje akkora sikernek néz elébe, hogy a forgalmazó egy teljes hónappal hozta előre a mozibemutatót: így már február kilencedikétől láthatjuk azt - Budapesten és a vidéki nagyvárosokban.
A magyar mozihálózat két lépcsőben ritkult meg: először a rendszerváltás után haltak ki a kisebb települések mozijai, majd két évvel ezelőtt egy hangtechnikai szabvány kötelezővé tétele végzett jó pár túlélővel. A maradék heti egy-két előadást tart: a közönségfilmnek tekintett szemleművek - mint az Üvegtigris 2, vagy a Csak szex és más semmi - ezekre a helyekre 2-3 hónapos késéssel érnek majd el.
A magyar filmgyártásban is markánsan elválnak a közönségfilmek és a szerzői filmek. Az utóbbiakat a vidéki nagyvárosok művészmozijaiban érhetjük utol az elkövetkező hónapokban: feltehetőleg erre a sorsra jutnak az ígéretes új rendezői nemzedék két tagjának, Hajdu Szabolcsnak és Pálfi Györgynek a fesztivál legtöbb díját kapott filmjei is (Fehér tenyér, Taxidermia).
A kisfilmes mezőny nem kerül a szemünk elé: hacsak egy másik magyar film előtt nem vetítenek le néhányat a moziban. A dokumentumfilmek terepe a tévé lesz - ha lesz. Mivel a kereskedelmi tévék szinte egyáltalán nem foglalkoznak dokumentumfilm-vetítéssel, a feladat a közszolgálati adókra marad. Úgy tűnik, hogy a tévében mutatják be azt a nagyjátékfilmet is, amelyet sokan már régóta vártak. Márai Sándor világsikert aratott A gyertyák csonkig égnek című regényének a filmváltozata nem kerül a mozikba: az elkészült mű az alkotók szerint is inkább tévéfilm jellegű lett.