Anyanyelvi őrjárat

Még a múlt év vége felé történt, hogy a debreceni szülészetről tévedésből egy idegen csecsemőt vittek haza a szülők. Az eseményről a televíziós csatornák is hírt adtak. Egyikük az alig egyperces kis híradásának beharangozóját a következő feliratos címmel látta el: Baki. Ez a felirat volt az, ami Cser Ferencné szombathelyi olvasónkat az alábbi kérdésekre ihlette:
"A baki nem csupán szöveges, szóbeli tévesztésre vonatkozhat? Egyébként pedig honnan ered? Talán összefügg a bakot lő szólással? És ha igen, milyen szerepe van benne a baknak?"
Érdekes és tanulságos kérdéscsoport! És jogos is a kérdés, mivel a baki szó aránylag új eleme nyelvünknek. Az éppen fél évszázados, hétkötetes, nagy értelmező szótárban még csak a baklövés található meg, a baki nem. Az 1972-ben megjelent, egykötetes Magyar értelmező kéziszótárban azonban már megtalálható a baki szó is, noha, mint a szótár jelzi, inkább csak a bizalmas nyelvhasználatban él. Rádióban, színpadon és egyéb hasonló helyeken elkövetett nyelvbotlást jelent. Egyebet - legalábbis e szótár szerint - nem.
Ezek után kíváncsian lapoztam fel a 2003-ban napvilágot látott, új értelmező szótárt, hogy vajon a korábbi szótár megjelenése óta eltelt újabb három évtized hozott-e változást a baki jelentését illetően.
Bizony hozott! A baki szónak a szótár a már korábban is meglevő mellett ezt az újabb jelentését is rögzíti: 'hiba, baklövés, ügyetlenség'. Vagyis a tévécsatorna említett beharangozójának címeként olvasható baki már egyáltalán nem számít bakinak, azaz ügyetlenségnek, hanem a riportban előadott és bemutatott eseménynek nagyon is jó, találó megjelölése.
Most pedig essék szó a baki eredetéről! Levélírónk helyesen következtet arra, hogy a szó a baklövés-ből ered. Csakugyan abból; annak ugyanolyan rövidített és becézett alakja, mint amilyen a nagymamá-ból alakult nagyi. A baklövés szó eredetét keresve azonban már hasztalan kutakodunk a régi magyar nyelvben, a szónak nincs nyoma. Nem is csoda, mert a bakot lő kifejezés, noha már vagy két évszázada a miénk, nem magyar talajon termett, hanem a német einen Bock schiessen szólás magyarra átültetett megfelelője.
A szólás német eredetijének keletkezése sokáig vita tárgya volt. Egy időben arra gondoltak, hogy mivel a német szólásnak némely nyelvjárásban 'felbukfencezik' jelentése is van, a szólás Bock szava a 'bukfenc' értelmű Bocksturz rövidülése. Mai ismereteink szerint a szólás keletkezése azzal függ össze, hogy a XVI. századi német lövészegyesületekben a hibás lövést Bock-nak mondták, mint ahogy más nyelvekben is nemegyszer állatnévvel jelölik a hiba, melléfogás fogalmát. A francia canard például 'kacsá'-t jelent, de 'zenében elkövetett hiba' jelentése is van. Adatok bizonyítják, hogy 1479-ben Badenben egy versenyen a legügyetlenebb lövész egy kecskebakot (németül: Bock) kapott vigaszdíjul, aminek alapján logikus a feltevés, hogy az einen Bock schiessen kifejezésnek ez volt az eredeti jelentése: 'rossz lövésel bakot szerez, versenyben kecskebakot lő magának'. Mivel ez a kecskebak egy hibás lövés "jutalma", a Bock szónak 'hiba' jelentése is kifejlődött, s a szókapcsolat 'hibát követ el' jelentésben vált szólássá a németben.
Mi, magyarok a XIX. század elején már ebben a jelentésében vettük át s ültettük át magyarra a szólást bakot lő formában. Ebből született meg azután a baklövés főnév, majd ez utóbbiból mai cikkem tárgya, a napjainkban igen divatossá vált, bizalmas-közvetlen szócska, a baki.