Netezők a sötét oldalon

Mint annyi más, a hackertevékenység is a kíváncsiságból, játékból született. Ez ügyben az első ismert bírói ítélet 1981-ben látott napvilágot: négy fiatalembert azért vettek vád alá, mert feltörték az AT & T telefontársaság számítógépes rendszerét, és átállították annak belső óráját, aminek következtében a nappal telefonálók kevesebbet, az éjszaka beszélgetők többet fizettek, mint ami járt volna. A kíváncsiságból elkövetett csínyek ideje rég lejárt: ma bűnszövetkezetek törnek fel banki rendszereket, lopnak el vállalatok és állami hivatalok nyilvántartásából szigorúan őrzött, nagy értékű adatokat, és már olyan is előfordult, hogy egy irányítórendszerbe behatolva megváltoztatták egy műhold pályáját.
Kémkedés, terrorizmus, fenyegetés és zsarolás, hitelkártyacsalás, pénzmosás - csak néhány tétel arról a hosszú listáról, amely a számítógép és internet segítségével elkövetett bűncselekményeket sorolja fel. A másik oldal pedig csak lassan ébredezik. Persze azért ébredezik. Először a jogalkotók léptek. Egyre több országban születnek törvények a számítógépes bűncselekményekről, s egyre több helyen alakulnak olyan, speciális rendőri csoportok, amelyek az ilyen bűnök kiderítésére szakosodnak. Az új technika azonban nem ismer határokat, s amíg nincsenek nemzetközileg elfogadott jogszabályok, addig a bűnüldözőknek nincs sok esélyük. És persze, tegyük hozzá, annak sem nagyon örülünk, hogy a bűnözés, a terrorizmus elleni harc miatt ezeknek a hatóságoknak joguk van a mi magánéletünkben is kutakodni, minket is megfigyelni, a mi leveleinket is elolvasni, a mi beszélgetéseinket is lehallgatni.
Egy új világ van kialakulóban, amelyben a technika sok kényelmet, eddig elképzelhetetlen adatbőséget, már-már korlátlan kommunikációt tesz lehetővé. Mindez azonban újabbnál újabb fenyegetéseket is hordoz. Törvényalkotón, számítógép- és szoftvergyártón s nem utolsósorban rajtunk, felhasználókon múlik.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)