Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
"És ültetett az Úr Isten egy kertet édenben, napkelet felől, és abba helyezte az embert, akit formált?" - áll Mózes első könyvében (amely a Teremtés Könyveként is ismert). Tudjuk a folytatást: Éva megformálását Ádám testéből, a bűnbeesést, a kiűzetést a paradicsomból, ami az édeni állapotok megszűnését, a kenyerét az arca verejtékével kereső emberi sorsot és az édenkert teljes pusztulását hozta magával.
Noha tudományos körökben túlsúlyban vannak a Biblia kijelentéseit a legendák körébe utalók, mégis régészek, geológusok, földrajztudósok, fizikusok, klímaszakértők gyarapítják azon szakemberek táborát, akik úgy vélik, a tudomány mai eredményei nincsenek ellentmondásban, sőt jól kiegészítik a Szentírásban foglaltakat, például az édenkert létezése tekintetében is. Magyarán szólva a bibliai édenkertet történelmi tényként kezelik. Ám hogy Földünk melyik pontján lehetett, az máig vita tárgya a kutatók körében. A Teremtés Könyve egy pezsgő vizű folyóról beszél, amely, kiérve az édenkertből, négy ágra szakadt: a Pisonra, a Gilonra, a Tigrisre és az Eufráteszre. Ez adja alapját annak az általánosan elfogadott elméletnek, mely szerint az ember (és a civilizáció) bölcsője valahol itt, a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén ringhatott. Egy angol kutató, David Rohl azonban másként vélekedik. Nemrégiben megjelent könyvében kifejti, az édenkert Irak és Törökország határvidékén, a mai Kurdisztán területén lehetett, a Taurus-hegység lábánál. Rohl szerint az a bibliai kitétel, hogy az édenben bővizű források fakadtak, erre a területre utal, mivel a hegység bővelkedik ilyenekben. Állítását szerinte Ezékiel próféta is alátámasztja, akinek könyvében az áll, hogy az édenkert közepe egy szent hegy volt. A szerző elméletének megerősítését látja abban is, hogy a Taurus-hegységben emelkedő Göbekli Tepe-csúcsot máig szent hegynek tartják a helybéliek, ami ráadásul alig néhány kilométerre magasodik Urfától, attól a várostól, ahol a Biblia szerint Ábrahám született.
A bibliai történésekre tudományos magyarázatot kereső kutatók körében él az a nézet is, hogy a teremtés ténye, az édenkert létezése és az özönvíz között egymásrautaltság áll fönn, azaz egyik nélkül nem érthető a másik. E fölfogás szerint a teremtés idején (a bűnbeesés előtt) az egész Föld édeni állapotban létezett; nem voltak évszakok, eső helyett harmat hullt, az éghajlati, de a domborzati viszonyok is a legeszményibbek voltak az élőlények számára, és az emberek több száz évig éltek. Mindezek hátterében az a vízgőzburok állt, amely a teremtés második napján keletkezett, amikor "Isten elválasztotta a boltozat (az ég) alatt lévő vizeket a boltozat feletti vizektől". Ez a Földet körülölelő vízgőzburok óvta meg az élőlényeket a káros kozmikus és hősugárzástól s teremtett kiváló feltételeket az élet számára. És éppen ez okozta a bűnbe esett ember vesztét és a földi viszonyok gyökeres átalakulását: az ítéletes vízözön idején főként ez az addig a légkörben tárolódott hatalmas mennyiségű víz borította el a Földet. Ezt követően, Isten akaratára, hatalmas, az ember számára aligha fölfogható változások következtek be bolygónk felszínén. Erről így szól a Biblia a Zsoltárokban: "Mély vizekkel borítottad be (az özönvíz idején) mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz. Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek. A hegyek (az özönvíz után) fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik. Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból (mint az özönvíz idején) a földet." Az eltűnt vízgőzburokkal megszűnt a védelem is a káros sugarak ellen, az időjárási viszonyok szélsőségesekké váltak, és mindezek következtében alaposan megrövidült (hetven-nyolcvan évre esett vissza) az ember életideje. Mindebből az is következik, hogy az özönvíz kori változások földúlták, elmosták az édenkertet is, bárhol létezett annak idején. Ezért is nehéz meghatározni a pontos helyét.
Éden és paradicsom
A héber gan éden kifejezés jelentése: a gyönyörűség kertje, tágabb értelemben a dologtalan, boldog élet színtere. A paradicsom (az édenkert váltószavaként) a latin paradisus nyomán került nyelvünkbe, amelynek jelentése édenkert, illetve mennyország. A szót a latinok a görög paradeiszoszból vették át, ami pedig a szintén héber paradezből származik. Ennek eredete pedig az óperzsa pairi-daeza kifejezés, ami körülkerítést, körülkerített területet jelent, és nagyúri vadasparkokra, díszparkokra vonatkozik. És még egy érdekesség: a paradicsom mint zöldség az ősi paradicsomalma gyümölcsöt jelölő összetett szó önállósult első tagja, amely az édenkert (paradicsomkert) csábító almájára utal Ádám és Éva történetében.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu