Víz nyelte el az édenkertet

Noha tudományos körökben túlsúlyban vannak a Biblia kijelentéseit a legendák körébe utalók, mégis régészek, geológusok, földrajztudósok, fizikusok, klímaszakértők gyarapítják azon szakemberek táborát, akik úgy vélik, a tudomány mai eredményei nincsenek ellentmondásban, sőt jól kiegészítik a Szentírásban foglaltakat, például az édenkert létezése tekintetében is. Magyarán szólva a bibliai édenkertet történelmi tényként kezelik. Ám hogy Földünk melyik pontján lehetett, az máig vita tárgya a kutatók körében. A Teremtés Könyve egy pezsgő vizű folyóról beszél, amely, kiérve az édenkertből, négy ágra szakadt: a Pisonra, a Gilonra, a Tigrisre és az Eufráteszre. Ez adja alapját annak az általánosan elfogadott elméletnek, mely szerint az ember (és a civilizáció) bölcsője valahol itt, a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén ringhatott. Egy angol kutató, David Rohl azonban másként vélekedik. Nemrégiben megjelent könyvében kifejti, az édenkert Irak és Törökország határvidékén, a mai Kurdisztán területén lehetett, a Taurus-hegység lábánál. Rohl szerint az a bibliai kitétel, hogy az édenben bővizű források fakadtak, erre a területre utal, mivel a hegység bővelkedik ilyenekben. Állítását szerinte Ezékiel próféta is alátámasztja, akinek könyvében az áll, hogy az édenkert közepe egy szent hegy volt. A szerző elméletének megerősítését látja abban is, hogy a Taurus-hegységben emelkedő Göbekli Tepe-csúcsot máig szent hegynek tartják a helybéliek, ami ráadásul alig néhány kilométerre magasodik Urfától, attól a várostól, ahol a Biblia szerint Ábrahám született.
A bibliai történésekre tudományos magyarázatot kereső kutatók körében él az a nézet is, hogy a teremtés ténye, az édenkert létezése és az özönvíz között egymásrautaltság áll fönn, azaz egyik nélkül nem érthető a másik. E fölfogás szerint a teremtés idején (a bűnbeesés előtt) az egész Föld édeni állapotban létezett; nem voltak évszakok, eső helyett harmat hullt, az éghajlati, de a domborzati viszonyok is a legeszményibbek voltak az élőlények számára, és az emberek több száz évig éltek. Mindezek hátterében az a vízgőzburok állt, amely a teremtés második napján keletkezett, amikor "Isten elválasztotta a boltozat (az ég) alatt lévő vizeket a boltozat feletti vizektől". Ez a Földet körülölelő vízgőzburok óvta meg az élőlényeket a káros kozmikus és hősugárzástól s teremtett kiváló feltételeket az élet számára. És éppen ez okozta a bűnbe esett ember vesztét és a földi viszonyok gyökeres átalakulását: az ítéletes vízözön idején főként ez az addig a légkörben tárolódott hatalmas mennyiségű víz borította el a Földet. Ezt követően, Isten akaratára, hatalmas, az ember számára aligha fölfogható változások következtek be bolygónk felszínén. Erről így szól a Biblia a Zsoltárokban: "Mély vizekkel borítottad be (az özönvíz idején) mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz. Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek. A hegyek (az özönvíz után) fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik. Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból (mint az özönvíz idején) a földet." Az eltűnt vízgőzburokkal megszűnt a védelem is a káros sugarak ellen, az időjárási viszonyok szélsőségesekké váltak, és mindezek következtében alaposan megrövidült (hetven-nyolcvan évre esett vissza) az ember életideje. Mindebből az is következik, hogy az özönvíz kori változások földúlták, elmosták az édenkertet is, bárhol létezett annak idején. Ezért is nehéz meghatározni a pontos helyét.

Éden és paradicsom
A héber gan éden kifejezés jelentése: a gyönyörűség kertje, tágabb értelemben a dologtalan, boldog élet színtere. A paradicsom (az édenkert váltószavaként) a latin paradisus nyomán került nyelvünkbe, amelynek jelentése édenkert, illetve mennyország. A szót a latinok a görög paradeiszoszból vették át, ami pedig a szintén héber paradezből származik. Ennek eredete pedig az óperzsa pairi-daeza kifejezés, ami körülkerítést, körülkerített területet jelent, és nagyúri vadasparkokra, díszparkokra vonatkozik. És még egy érdekesség: a paradicsom mint zöldség az ősi paradicsomalma gyümölcsöt jelölő összetett szó önállósult első tagja, amely az édenkert (paradicsomkert) csábító almájára utal Ádám és Éva történetében.