Balladáról szőtt mese

Minden falat a házban gobelinek borítanak, a kép aljára hímezve a képhez tartozó cím: Két kápolnavirág, A hajdúktól meggyilkolt lány, Leesett a párta - és hasonló balladai ihletésű sorok. Szabó Ilona tanítónőként szeretett bele a gobelinkészítésbe, még Marosvásárhelyen. Egy alkalommal rongyszőnyeget kellett volna készítenie a gyerekekkel, de ehhez nem volt kedve, kinézett hát egy egyszerű csillagmotívumot, és azt szőtték meg az osztállyal. Ez a csillag azóta is szerepel majdnem minden faliszőnyegén.
A gobelin magyarul kézzel szőtt falikárpitot jelent: kartonra rárajzolnak egy képet, majd azt megszövik. Szabó Ilona szerint ebben semmi ördöngösség nincsen, a dolog lényegét az adja, ami a kartonra rákerül. Szőni száz- és ezerféle módon lehet: ahány ember, annyi képzeletvilág.
Hogy Szabó Ilonát éppen a népballadák ihlették meg, annak szerinte az az oka, hogy ezeknek a költeményeknek a nyelvezete, akár a mély zengésű harangé. Az élet nem is vidám, nem is szomorú: az élet ilyen, így működik. Persze a leírt történések szinte mindig szomorúak, de valamiféle erkölcsi rend áll bennük helyre. Szabó Ilona kedvtelve meséli nekem az egyes balladákat, ahogy a képek előtt ácsorgunk. Minden motívumnak, minden egyes cérnaszálnak külön jelentősége van. Itt a hold egy felhő elé került (észre se vettem!), pedig hasonló a valóságban nem fordul elő. A képen a hold közli az asszonnyal a rossz hírt: hogy a férje nem tér többet haza. Mögötte a felhő: a bánat felhője.
Különös jelentőséget kap a népi bölcsesség meg annak kifejeződése: mindez keveredik egy sokat - válást, nincstelenséget, a szülőföld elhagyását - megélt asszony egyéni látásmódjával. Jól látszik ez például a Fehér Anna balladáját feldolgozó képen vagy akár a Kádár Kata története által ihletett, Két kápolnavirág címűn. A két kápolnavirág, mely az életükben elválasztott szerelmesek sírjaiból hajtott, a balladában összefonódik: itt pont egy cérnaszálnyira megközelítik egymást, de össze mégsem érnek. Fehér Anna története talán ismerős lehet: bátyját lótolvajlásért lefogják, ő maga pedig aranyat és ezüstöt ígér a bírónak, ha testvérét elereszti. A bírónak inkább a lány ártatlansága kellene. Anna végül meghozza az áldozatot bátyjáért, akit ennek ellenére felakasztanak - s a lány megőrül. A szomorú eseménnyel mégis az igazság áll helyre: a népi bölcsesség nem tolerálja az aranyon vett igazságot, és mindennél előbbre tartja a szüzesség megőrzését.
Szikár, az élet derűs és tragikus oldalát kiegyensúlyozottan felmutató munkák ezek a falikárpitok. Ha valaki Kunszentmiklóson jár vagy éppen kiállításon módja van őket megtekinteni, ne mulassza el - különösen, ha alkotójukkal is tud néhány szót váltani a gobelinekről.