Ürgetelepekkel a sólymainkért

Élete a hetvenes években került nagy veszélybe, amikor - az iparszerű mezőgazdaság térhódítása következtében - a fészkelő párok száma harminc alá csökkent. Ekkortól kezdtek figyelni rá. A középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopainak szigetelésével sikerült csökkenteni az áramütéstől elpusztult madarak számát. Védelmét szolgálta az is, hogy legjelentősebb táplálékát, az ürgét védetté nyilvánították. Európában Magyarországon él a legnagyobb kerecsensólyom-állomány. Ez a szép, kecses termetű ragadozó az eurázsiai sztyeppén őshonos, fészkelőterülete keleten Mongóliáig terjed. Hazánkban fokozottan védett faj, eszmei értéke egymillió forint. Európában csak nálunk nem csökken az állománya.
A kerecsensólyom nem épít fészket, hanem főleg egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában márciusban rakja le tojásait, majd megkezdődik a kotlás, amely 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok, és elhagyják a fészket, de további két-három hétig az öreg sólymok még vadászni tanítják őket. A párok életük végéig összetartanak.
Legkedveltebb táplálékállata az ürge, de szívesen vadássza a galambokat, a seregélyeket, sőt télen gyakran csap le mezei pockokra is. Rengeteg veszély leselkedik rá. Gyakran ül fel a villanyoszlopokra, ha ekkor szárnyával érinti a vezetéket, áramütés következtében elpusztul. Ha mezőgazdasági területen költ, a gépek elűzik. Különösen zavarja a légi permetezés. Mivel hazánktól nyugatabbra már nincs kerecsensólyom, a nyugati állatkereskedők és solymászok tőlünk szerezték be a madarat. Rengeteg tojást, fiókát és vadon fogott példányt csempésztek Nyugat-Európába. A rendszeres fészekőrzések eredményeként az illegális fészekfosztogatás napjainkra megszűnt vagy legalábbis minimálisra csökkent, de a veszélye ma is fennáll. Ősszel és télen a kerecsensólymok előszeretettel vadásznak rágcsálókra, és ilyenkor a szakszerűtlenül vagy túlzott mértékben alkalmazott rágcsálóirtó mérgek pusztíthatják el őket.
A kerecsensólyom védelme a veszélyforrások kiküszöbölésével és a kedvező életfeltételek megteremtésével jár együtt. Ebbe ugyanúgy beletartozik például az elektromos vezetékek szigetelése, a műfészkek kihelyezése, mint az ürgék védelme, telepítése, elszaporodásuk elősegítése. A hazai kerecsensólyom-védelmi program egyik fő résztvevője a Magyar Madártani Egyesület. A védelem költségeinek háromnegyedét az Európai Unió Life Nature természetvédelmi alapja állja.