Elefántvédelem géntérképpel

A tudósok szerint főleg Kína erősödő gazdasága táplálja és irányítja az elefántcsont-kereskedelmet, növelve az árakat és éltetve a szervezett bűnözést. Húsz évvel ezelőtt a jó minőségű elefántcsont kilója száz dollár volt, 2004-re a duplájára emelkedett, tavaly pedig már 750 dollárt fizettek érte. A szervezett bűnözőkkel kutatókból, jogi szervezetek képviselőiből és természetesen bűnügyi nyomozókból álló csoport vette fel a küzdelmet. A kutatók a géneket hívták segítségül. Évekig gyűjtöttek genetikai információkat több elefántnépességből, mintát véve az állatok szöveteiből és bélsarából. Ezután összeállítottak egy DNS-alapú térképet, amelyen nyomon lehet követni, hogy az egyes élőhelyek között milyen genetikai különbségek figyelhetők meg. Így például a Szingapúrban lefoglalt elefántcsontok vizsgálatából meg tudták állapítani, hogy azokért a part közeli szavannákon élő állatok közül mészároltak le valahányat. Pontosan megmondták azt is, hogy közelebbről Zambiában éltek az elpusztított állatok. A genetikai térkép alapján a nyomozóknak több csempészt is sikerült azonosítaniuk, majd letartóztatniuk.
A fekete kontinens ellentmondásosságát jól mutatja, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságban ugyanakkor túlságosan elszaporodtak az elefántok, a szakemberek szerint sürgősen meg kell ritkítani az állományt, akár az állatok kilövése árán is. A kilencvenes évek elején még kihalófélben lévő ormányosok úgy szaporodnak itt, hogy tizenöt év múlva akár meg is kétszereződhet a számuk. Falánkságuk veszélyezteti az élővilág egyensúlyát, hiszen egy felnőtt állat több száz kilogramm füvet és lombot is bekebelez naponta. Vannak, akik a kilövés mellett érvelnek, mások magtalanítással, terméketlenítéssel szeretnék ritkítani az állományt.