Méhgyilkos sugármezők

KultúraValló László2007. 04. 27. péntek2007. 04. 27.
Méhgyilkos sugármezők

Az tény, hogy a látszatra kis mozzanatok óriássá növekedhetnek. Mert annak például, hogy a méhek nem találnak vissza a kaptárba, nemcsak az a következménye, hogy nem eszünk mézet, hanem hogy gyümölcsöt, zöldséget sem. Igaz, léteznek a megporzásnak egyéb módjai is (szél vagy emlősök, madarak általi beporzás), ámde kultúrnövényeink döntő többsége e kis szárnyas rovarokra (házi méhekre, poszméhekre) szorul, úgyannyira, hogy szaporodása és így fönnmaradása függ tőlük.
Az első figyelmeztető jelek az Egyesült Államokból érkeztek, az elmúlt másfél év alatt ott a méhállomány háromnegyede kipusztult! Ennek már olyan gazdasági következményei vannak, hogy idén a mandulavirágzás idején (a gyümölcs az ország fontos exportcikke) csillagászati áron béreltek méhcsaládokat a termesztők. Legújabban Németországban tapasztaltak hasonló méhpusztulásokat, ott az állomány negyede ment veszendőbe. A kutatók lázasan keresik a veszedelem kiváltó okát, okait. Gyanakodnak rovarirtó szerekre, méhpusztító atkákra, a génmódosított növények hatására, a globális fölmelegedésre - legújabban pedig a mobiltelefon-hálózatok átjátszótornyainak sugárzását nevezik meg a baj okának. Ez ugyanis összezavarja a rovarok tájékozódási képességét: nem találnak vissza a kaptárhoz, és így elpusztulnak. Német kutatók kísérletet is végeztek gyanakvásuk bizonyítására: méhkaptárok közvetlen közelébe a telefonkészülékek működtetéséhez szükséges adóállomásokat telepítettek. Mivel ilyen erős nagyfrekvenciájú sugárzás a természetben nem fordul elő, következményeit is ennek megfelelően kell értékelni, de azok így is megdöbbentők. Kiderült, hogy a kaptárokból kirepülő minden negyven méh közül 23 elpusztult. Mindennek ellenére jelenleg nincs döntő bizonyíték a mobiltelefonok működtetéséhez szükséges átjátszóállomások káros hatására. Csak annyi bizonyos, hogy a nagyfrekvenciás sugárzással tovább bővült a méhekre káros hatások listája.