Világnagy fajleltár

Márpedig ez a megőrzés egyre nehezebb, mert a területhódító, terjeszkedő, technicizáló-kemizáló ember egyre szűkíti a fajok életterét, a kipusztulás szélére sodorva vagy végleg ki is pusztítva nem is egyet. Ebben a helyzetben még életmentő is lehet egy világnagy fajleltár, nevezetesen Az élet enciklopédiája elnevezésű, nagyszabású program. Célja olyan internetes adatbázis létrehozása, amelyben helyet kap minden, bolygónkon létező életforma az algától kezdve a delfinen, a rozmaringon át egészen a zebrapintyig.
A nagy svéd természettudós, Carl von Linné születésének idei háromszázadik évfordulója adta az alkalmat E. O. Wilson és harvardi egyetemi kutatócsoportja számára, hogy előálljon elképzelésével: a mai információs technika eszközeivel létrehozni minden ismert faj önálló weblapját. Az enciklopédia - a nagy internetes adatbázisokhoz, lexikonokhoz hasonlóan - minden egyes fajról egy bővíthető (aktualizálható) leírást tartalmaz majd képekkel, filmekkel, hangfelvételekkel kiegészítve. Először a látható, bennünket körülvevő életformákat rögzítik, amelyet később a baktériumokról és vírusokról szóló ismeretek internetes közreadása is követhet.
Az enciklopédia első változatában egymillió-nyolcszázezer faj webes leírása szerepelne, ami természetesen folyamatosan tovább bővíthető az új fajok fölfedezése nyomán. A kutatók számításai szerint ugyanis nyolc-tízmillió különböző életforma (faj) található a Földön, sőt némelyek ennek tízszeresét föltételezik. (Gondoljunk csak arra, hogy a mélytengerek élővilágának földerítettsége alig tízszázalékos.) Akárhogy is, hatalmas vállalkozásról van szó, amelybe már eddig is több intézmény bekapcsolódott. Óriásiak a költségek is, hiszen százmillió dolláros (mintegy húszmilliárd forintos) fejlesztésről van szó, amelyből közkincs lesz, mert Az élet enciklopédiája mindenki számára hozzáférhető: a www.eol.org oldalon, ízelítőként a hatalmas munkából, már most is megtekinthető egy gombafaj, a rizs, a jetirák és a jegesmedve oldala.

A kettős nevezéktan
Linné legnagyobb tudományos érdeme, hogy meghatározott, leírt és kettős latin névvel látott el több tízezer növény- és állatfajt, amelyek többsége ma is a tőle kapott nevet viseli. Minden faj tudományos neve két szóból áll, ez a kettős nevezéktan alapelve. Az egyes fajokat a legközelebbi nemzetség nagy kezdőbetűvel írt főneve, valamint a (fajokon belüli) különbség megnevezésére utaló, kis kezdőbetűs melléknév jelöli. (Például Hibiscus trionum L., azaz magyarul a varjúmák, amelyet Linné nevezett el.)

Eltűnők és előtűnők
Napjainkban az ember által okozott fajpusztulás minden korábbit meghaladó mértékű. A legmértéktartóbb becslések szerint is évente négy-hatezer faj hal ki, azaz tűnik el bolygónkról. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF tízes listáján a legveszélyeztetettebb fajok szerepelnek. Közéjük tartozik a tigris, az ázsiai orrszarvú, az elefánt, az emberszabású majmok, a hering, a tüskéscápa, a fűrészhal, a vörös és rózsaszín korall, valamint egy esőerdei fafaj, a mahagóni. Némi vigasz, hogy közben rendre hallhatunk hírt új fajok fölfedezéséről. Legutóbb például a dél-amerikai kontinens északi részén fekvő Suriname Köztársaságban bukkantak 24 eddig ismeretlen kétéltű fajra a tudósok hat új hal-, egy hangyafaj és a ganajtúró bogár 12 alfaja mellett.