Vígjáték

Legtöbb pletyka a Vígszínház körül kelt szárnyra. Hogy az eddigi direktor, Marton László nem pályázza meg a posztot, azt egy este tíz órára kitűzött gyűlésen tudta meg a társulat. Addig mindenki meg volt róla győződve, hogy továbbra sem történik változás a vezetésben, azt gondolták, a sürgős megbeszélésen majd a pénzügyi válság következményeiről vagy az igazgatói és a főrendezői poszt különválasztásáról lesz szó.
Tévedtek.
Marton bejelentette, nem pályázik. Akkor már lehetett tudni, hogy Eszenyi Enikő színész-rendező megpróbálja. Elkészült a pályamunkája, amit időben beadott a fenntartó önkormányzatnak. November végére az illetékes bizottság véleménye is kiforr, a végső döntés december közepére várható. Ha elfogadják Eszenyi pályázatát, február elsejétől ülhet be a Vígszínház direktori székébe. Miután más aspiránsok neve, például Mácsai Pálé, Hegedűs D. Gézáé, Puskás Tamásé, Mohácsi Jánosé és Bodolay Gézáé, csak a városi legendákban terjedt, nagy valószínűséggel az egyetlen hivatalos pályázó lesz a befutó.
Szerettük volna megszólaltatni az érintetteket, de nem jártunk sikerrel. Marton László nemhogy az újságíróknak nem nyilatkozik, saját társulatával szemben is némasági fogadalmat tehetett, semmivel nem indokolja, huszonhárom esztendő után miért döntött a távozás mellett. Eszenyi Enikő telefonjának hangpostáján azt kéri, senki ne hagyjon neki üzenetet, menedzsere pedig a művésznő „halálos kimerültségére” hivatkozva hárítja el a megkereséseket.
A Vígszínház tagjai közül Halász Juditot tudtuk szóra bírni. A teátrum Kossuth-díjas vezető színésze annyit mondott a leendő direktorról: „Az ismeretlenségtől való félelmet ő nem nyújtja nekünk.” És ez való igaz, hiszen Eszenyi a főiskola elvégzése óta a körúti színház tagja, s nyilván továbbviszi az örökséget.
Majd meglátjuk.

T. B.