Miért kórház?

„Miért kórházaknak nevezzük azokat az intézményeket, amelyekben a betegeket gyógyítják?” – kérdezte tőlem még a kórházösszevonások idején egy levélíró. Meg is indokolta kérdését, mégpedig a következőképpen, mindjárt javaslatot is téve: „A kór betegséget jelent, márpedig nem azt kell óvni, védeni, hanem a beteget a kór ellen. Nem lenne jobb kórházak helyett inkább gyógyházakról beszélni?”

KultúraGrétsy László2009. 01. 29. csütörtök2009. 01. 29.
Miért kórház?

Lehetni éppen lehetne. Ezt jól mutatja gyógyintézet szavunk, amely – a kórházhoz hasonlóan – szintén betegek gyógyítására berendezett egészségügyi intézetet jelent, s van gyógyfürdő, gyógymasszázs, gyógymedence, gyógyszálló, gyógyszer, gyógyüdülő stb. is. De ebből korántsem következik az, hogy a kórház szó rossz. Szláv eredetű kór szavunk nyelvünkbe kerülésekor nem betegséget jelentett, hanem beteg embert, s a szónak a csehben vagy a lengyelben meglevő megfelelői ma is ’beteg, nyavalyás’ értelemben használatosak. Sylvester Jánosnak 1541-ben megjelent Új testamentomában még ezt olvashatjuk: „Láttunk tígedet kór voltodban”, s akkoriban még csak ilyen jelentésben volt használatos ez a szó. Íme, még egy példa, Melius Péternek „A Szent Jób könyvének fordítása” című, 1565-ben, Váradon megjelent munkájából: „Kiállanak a kór ember csontjai”.
Csakhogy a nyelv örökösen változik, így szavainak jelentései is egyre módosulnak, leginkább bővülnek. A kórnak létrejött és gyorsan el is terjedt kórság származéka is, ám ez a ’betegség, nyavalya’ jelentésű kórság, csakúgy, mint több más régi betegségnevünk, például maga a nyavalya vagy a rosseb is, hamarosan szitkozódások vezérszavává is vált: a nyavalya törje ki!, a kórság álljon belé! stb. Alighanem ez a magyarázata annak, hogy a XVIII–XIX. század nyelvújítói az erdőség – erdő, istenség – isten és más szópárok mintája nyomán, amelyekben a rövidebb és a hosszabb alak nagyjából ugyanazt jelenti, a kórság mellett a rövidebb, de már azzal azonos jelentésűnek érzett kórt karolták fel. Ennek ugyanis volt egy nagy előnye: nem vált szitokszóvá, mint a kórság. Ekkor s ezért lett a korábbi holdkórságos-ból holdkóros, az álomkórság-ból álomkór, s ekkor jelentek meg tömegesen – nem kis részben német mintára – az olyan szavak, mint kórbonctan, kórjelzés, kórkép, kórterem, kórtünet stb.
Ennek a nyelvújítói buzgalomnak eredményeként született meg – a német Krankenhaus mintáját is követve – 1804-ben a kórház szó. Mint cikkemből kiderülhetett, ez sem alaptalan, mivel a kór korábban beteg embert jelentett, nem betegséget. Egy szó, mint száz: nyelvünk kórház szava nem nyelvi betegségtünet, nem kóreset.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek