Kell nekünk a médiaerőszak?

Súlyos kérdés a médiaerőszak és hatása, kiváltképpen a gyermekekre, fiatalokra. Főként így, a nyári szünet idején, amikor a diákoknak semmi dolguk, csak tévézni, számítógépezni egész nap. Vajon a média tényleg annyira ártalmas, vagy vannak azért jó tulajdonságai is? Ezt próbálja kideríteni a Stachó László–Molnár Bálint szerkesztette tanulmánykötet, A médiaerőszak, amelyben nem csak pszichológusok kontra médiakutatók vitatkoznak.

KultúraHardi Judit2009. 07. 07. kedd2009. 07. 07.
Kell nekünk a médiaerőszak?

Adott egy kollégiumi szoba éjszaka, sok lelkes egyetemista, egy üveg bor és egy elévülhetetlen vitatéma: a média hatásai és a hétköznapi erőszak. És a sok megválaszolatlan kérdés. Meg állítás. Senki nem enged, mindenki biztos a maga igazában. Van, aki azt állítja: ehet, hogy a bűnözők következő generációja éppen a televízió vagy a számítógép előtt ül és „tanul”. Mások szerint semmi sem kötelező, ki lehet kapcsolni a készülékeket, nem kötelező megvenni a videójátékokat. Meg amúgy is a szülő felelőssége, hogy mit néz a gyerek, nemde? Aztán ott van a híradó: tényleg muszáj ennyi agressziót közvetíteni? Persze, az embernek igenis tisztában kell lennie vele, hogy mi zajlik a világban. Dehogyis, csak fölöslegesen nézünk annyi bűncselekményt. Akkor most kinek is van igaza? Vitatéma van tehát bőven. Ezek a viták kerekedtek tanulmánykötetté.

A Mathias Corvinus Collegium volt hallgatói és az erőszak témakörével foglalkozó szakemberek természetesen nem hajdani s fésületlen vitákat adtak nyomdába. Alaposan tanulmányozták a témát, sokak véleményét kikérték. Alapelvük a pártatlanság, a tények szemléltetése, nem pedig a kardoskodás egyik vagy másik nézet oldalán. Igyekeznek bemutatni, hogy miként reagál a társadalom, s azon belül az értelmiség és a kutatóértelmiség a média által közvetített agresszióra, továbbá a média hogyan tölti be társadalmi funkcióit. Neurobiológus szemével vizsgálódhatunk: vajon tényleg látható elváltozást okoz a rengeteg agresszió, ami a tévéből és a videojátékokból árad? Nagyító alá kerül a politika szerepe a médiaerőszakban, a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletrádiók. Vajon mennyire érhető tetten a morális pánik elmélete, s ezt valóban felhasználják-e a felsőbb vezetésben? És hogyan reagálnak a szülők, mit gondolnak gyermekeik viselkedéséről, mennyire irányíthatók a média által? Vagy a média inkább pozitív értelemben vett humanizáló hatású, tehát szükségünk van az erőszakra is, ami belőle árad?

Aki el akarja dönteni, hogy melyik nézet mellett tegye le a voksát, annak ajánlom, lapozzon bele a kötetbe.

A médiaerőszak – Tények, mítoszok, viták. Szerkesztette: Stachó László, Molnár Bálint. Századvég Kiadó–Mathias Corvinus Collegium, 3675 Ft.

Ezek is érdekelhetnek