Cigánygettóban a gettómilliomosok

– Az a tapasztalatom, hogy romák és nem romák munkás együttélése az elmúlt húsz év hazug történései alatt ment tönkre – mondja Bódis Kriszta író, filmrendező, pszichológus, aki augusztus végén ismét megszervezi az ózdi Hétesen nyári alkotótáborát. Magyarország egyik legszegényebb roma telepén egy héten keresztül kínál kreativitás- és alkotásközpontú programokat az ott élő – csaknem négyszáz embert magába foglaló – nyolcvan családnak. Teszi mindezt annak ellenére, hogy ebben az évben különösen felerősödött a romaellenesség, ráadásul a hétesi táborra készülődésnek sajátos akusztikát ad a kislétai cigánysoron történt minapi gyilkosság. Úgy véli, Ózdon a legkiélezettebb a roma és nem roma magyarok közötti feszültség, s a szélsőséges hangok – bár kimondják a bajokat – egyáltalán nem a probléma gyökereivel foglalkoznak.

– Én a békére törekszem – ad hátteret három évvel ezelőtti kezdeményezésének rendületlen folytatásához Bódis Kriszta. – A romaellenességet gerjesztik. Az valóság és tény, hogy rengeteg a probléma a roma származású magyarok és a nem roma magyarok között, amelyekre sem az ellenségeskedés, sem a bosszú, sem az erőszak nem megoldás. Pontosabban csak látszatmegoldás. Elárulom, hogy engem Ózdon nem ismernek és nem szeretnek, pedig én a város polgárait az ország legtöbbet szenvedett honfitársaimként tisztelem. Munkában töltött múltjuk nem csak kultúrtörténeti érték. Fájlalnám, ha további politikai hatalmi játszmák áldozatai lennének. Látok kiutat és reményt – nem Budapestről, hanem az emberség felől. Az ózdi és a hétesi emberség felől is.

A kiutat és a reményt jelentheti a hétesi karitatív modellprogram soroza, mely már Bódis-módszer néven ivódott bele a köztudatba. Beszélgetőpartnerünk megjegyzi: szó sincs arról, hogy budapesti értelmiségiként segélyeket és adományokat szórnának valamiféle feneketlen kútba. A tábor résztvevőiből különböző művészeti csoportokban igyekeznek előhívni a kreativitást, a filmes szekcióban passiójátékokat írnak, közösen készítenek forgatókönyvet. A képzőművész-kézműves csoport tagjai képeket, díszleteket, jelmezeket terveznek a filmeseknek. Az újságírók társaságába jelentkezők lapot szerkesztenek a tábor életéről – és így tovább. Az írónő módszerének egyik alaptétele éppen az, hogy az alkotás, művek létrehozása másfajta képességek megerősítésére is alkalmas. Újfajta tanulási és megközelítési módot jelent, amely azokban a hátrányos helyzetű és hátrányosan megkülönböztetett csoportokban lehet hatékony, melyekben nem túl magas a tanulás presztízse. Ez az első lépés, amelyre a továbbiak ráépíthetők.

– Amikor a társadalom perifériájára sodródott ember kamerával a kezében filmezni kezd, rendezővé vagy filmfőhőssé válik. Amikor a saját csoportjának tánca értékké emelkedik, s amikor a mese az ő meséje lesz, majd amikor saját maga tervezte láncot tehet a nyakába a nyomor közepén, s végül amikor az együtt alkotásból együttfőzés, beszélgetés, egymás támogatása és a közös érdekérvényesítés lesz – és a sort, a folyamatot részletezhetném tovább –, akkor az alkotás centrikus módszer alapjává válik számos pozitív változásnak – magyarázza Bódis Kriszta, aki tizenegy éve Hétesen forgatta Isten adóssága című dokumentumfilmjét az ott élő közösség legtekintélyesebb tagjának családjáról. Azóta is tartja velük a kapcsolatot, mi több, a hétesi család két gyermekének az írónő az egyik keresztszülője. Sőt, a Kemény vaj című regényének némely hősét róluk mintázta. Cseppet sem véletlen tehát az alkotótábor e valódi helyszíne, ahol emberhez méltatlan körülmények között nyomorognak az ott élők.

A tábor idején összedolgoznak a telepiekkel: a nők főznek a gyerekeknek, a férfiak a tereprendezésben, sátorállításban segítenek. A családoknak kétszer három napi élelmiszer-csomagot állítanak össze, a gyerekeknek napi kétszeri étkezést és sok folyadékot adnak. A csomagot a helyi vezetőkkel úgy állítják össze, hogy már tudják, mi az, amiből egy hétesi anyuka több napra ebédet tud főzni – így gondoskodhatnak a családok a tábor konyhájáról.

A program együtt jár a tehetségkutatással, a gyermekanyák lelki gondozásával, a helyi munkaerő alkalmazásával. A Bódis-módszert megjelenítő hétesi modell főként gyermekeket, fiatalokat és nőket – közülük is leányanyákat, fiatalkorú apákat és serdülőkorú lányokat-fiúkat – érint. Elsődleges célja a hétesi gyermekek és fiatalok kiemelése az emberhez méltatlan körülmények közül, pozitív identitásuk visszaadása, autonómiájuk és integrációjuk fejlesztése. Mindebben önkéntesek segítik Bódis Kriszta munkáját: korábbi években ott volt többek között Palya Bea, Rutkai Bori, az idén pedig számítanak Gryllus Dorka és Gryllus Vilmos részvételére is. Soma interaktív est főszereplője lesz, s meghívnak egy indiai fiatalembert, vele a Gettómilliomos levetítése után beszélgethetnek majd a táborozók. A táborozók az idén is számítanak tartós élelmiszerekre, rajz- és kézműves eszközökre, pénzadományokra, építőanyagokra.

Teszik ezt anál is inkább, mert cikkkünk készülte idején a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Intervenciós Keretéhez küldött pályázatukat még nem bírálták el. Ezzel veszélybe került az augusztus 20-27. közötti alaptábor. Nincs élelem, csak kevéske eszköz gyűlt eleddig adományozóktól, nem tudják az önkéntesek szállását fizetni, de a szállítást, a sátrakat sem. A telepen egyetlen kút van, nincsenek székek, asztalok, s ami a legnehezebb: képtelenek tárgyi feltételekben, tartalmakban előre és felelősen gondolkodni.

– Nagyon fontos, hogy legalább az alaptáborok folytonossága megmaradjon, mert az ottaniak elveszítik a bizalmukat – jegyzi meg Bódis Kriszta. – Márpedig ha most nem lesz tábor, ez megszakítana egy nehezen formálódó, de ígéretes és sikeres folyamatot.

Szó sincs arról, hogy az írónő egyedül törlesztené Isten adósságát, de reményei szerint megfelelő kiindulópontok lehetnek e táborok illetve e modell a hétesi nyomorból való kilépéshez. Eközben bejegyezték már a Bódis Alapítványt, tervezik a hétesi telep rehabilitációját, közösségi ház felújítását, a nyári bentlakásos iskolát, és végleges kidolgozás, kézikönyvvé formálás előtt áll a Bódis-módszer. A táborzáró ünnepségre, az egy hét alatt elkészült produkciók bemutattójára meghívják Ózd város lakóit és illetékeseit is.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!