Így szerettek ők – Házasság, szerelem és botrány

A házasság a XIX. században alapvetően gazdasági, anyagi alapokon nyugvó intézmény volt, a szerelem mint illékony érzelem nem bizonyult megfelelő, stabil alapnak a biztonságos, boldog jövő elérésének. Épp elegendőnek tartották a kölcsönös tiszteletet, a rokonszenvet, a szimpátiát, hogy megelégedéssel záruljon a kiházasítás – boncolgatta a „kötőelemeket” kisfilmjeiben a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Olyan ismert szerelmespárok kapcsolatait idézték fel az elmúlt napokban, amelyek megbotránkoztatták a kortársakat.

Merthogy akadtak arisztokraták, akik a szerelmet választották a vagyon helyett. Például gróf Andrássy Dénes is a szívére hallgatott a család szigora és a társadalmi elvárások helyett. A fiatal gróf Bécsben ismerkedett meg a polgári származású Hablawetz Franciskával, akivel 1866-ban házasságot kötött – természetesen titokban.

Mivel rangon alul házasodott, édesapja kitagadta a vagyonából, így a krasznahorkai várat, a hosszúréti kastélyt és a jól jövedelmező vasgyárat öccsére hagyta. Dénes csak egy kisebb birtokot és egy kassai házat kapott örökségül. Apa és fia csak az idős gróf halálakor békült ki, Dénes azonban nem felejtett: Franciskával Európa nagyvárosaiban lakott, s kerülte a hazai előkelő társaságot. A házaspár nagyon sokat jótékonykodott, gyakran névtelenül. Harmincévnyi házasság után a feleség hunyt el először – a gróf mély gyászában mauzóleumot építtetett emlékére.

A nőknek különösen meg kellett küzdeniük a szánakozó, dorgáló tekintetekkel abban az esetben, ha rangon alul házasodtak. Gúnyolták és lenézték őket, sokszor a sajtó is beszámolt a furcsa párválasztásról. Hiteltelenné tették őket: ők nem is igazi arisztokraták, hiszen egy vérbeli grófnő nem esik szerelembe egy paraszti származású férfival.

Ez történt Pongrácz Henriette grófnővel, aki a család kocsisához, Andrássik Jánoshoz ment feleségül. A szerelem eredhetett a csodálatból és a hálából, ugyanis Andrássik egyszer kimentette a még gyermek grófkisasszonyt a Vág folyóból…

A XIX. század végén szinte egész Európa egy furcsa páron élcelődött. Történt ugyanis, hogy 1896-ban Clara Ward belga hercegnő férjével vacsorázott egy párizsi étteremben, hangos cigánymuzsikát hallgatva. A híres kaposvári Barcza József és bandája szórakoztatta a közönséget, s a bőgősük, Rigó Jancsi szép fekete szemeivel a hercegnőt elhódította a férjétől. Mindketten házasságban éltek, de a szerelmesek hátrahagyták addigi életüket és összeházasodtak. Hatalmas botrány kerekedett! Egy mára már ismeretlen pesti cukrászmester ezt a szenzációt meglovagolva népszerűsítette az általa feltalált csokoládékrémes süteményt, a rigójancsit.

Apróhirdetés

„Eltalálta. Ha szárnyam volna, magához repülnék. Bámulom mesés emlékezését. Könyörgöm kitüntető soraiért. Mikor, hol láthatnám. Hódoló kézcsókkal imádója. Bajuszos hadnagy” (1914. május 20., Az Est)

„Ritka alkalom! Igen szép, szőke, 18 éves, viruló egészségű, molett, jelenleg Budapesten tartózkodó, 10‘000 korona készpénz hozománnyal és kelengyével rendelkező, vidéki családból származó, egyszerű, házias, takarékos, vidám kedélyű, keresztény lány részére, legfeljebb 30 éves, egészséges, jó állásban lévő vagy jól kereső, tisztességes, komoly gondolkozású, keresztény férj kerestetik. Komoly szándékú és a fenti feltételeknek mindenben megfelelő urak részletes, fényképpel és jövedelemkimutatással, személyleírással felszerelt ajánlataik Igazgyöngy jeligére Blockner hirdető irodájába intézendők. Kalandorok, eladósodott egzisztenciák, hivatásos házasságközvetítők hiába fáradnak.” (1914. április)

Örökké a tied

Clara Wieck 1819-ben egy híres zongoratanár, Friedrich Wieck lányaként látta meg a napvilágot Lipcsében. Hatévesen találkozott először a 17 éves Robert Schumann-nal, aki ekkor még zongoristának készült, és Clara apjához járt zongoraórákra. Az eladósorba érett lány és az akkor már híres zeneszerző egymásba szeretett, de Clara édesapja ellenezte az esküvőt, és lányát eltiltotta kérőjétől – idézi fel történetüket az Erkel Ferenc Emlékház, több más ismert zeneszerző szerelmi életével együtt.

A szerelmesek a barátokon keresztül tartották a kapcsolatot, a zongorista Clara pedig zenei üzeneteket küldött a koncertjein Robertnek. 1840-ben aztán elérték céljukat: egybekeltek. Nyolc gyerekük született, akiket anyjuk gondos zenei nevelésben részesített. Clara férje műveinek tökéletes interpretációjával nagy sikereket aratott – eközben egymás után írta zeneműveit, de női zeneszerzőként nem igazán tudott nagy hírnévre szert tenni. (Érdemes ellátogatni az emlékház közösségi oldalaira, ugyanis a történetmesélésen túl odaillő zenei csemegéket is találunk; ez esetben Clara Schumann Piano Trio Op. 17 című szerzeményét hallgathatjuk.)

Liszt Ferenc Liebesträume, azaz Szerelmi álmok című ciklusának darabjai e vonzalom három arcát festik le. Az 1847 körül írt dalok első része a magasztos, vallásos oldalt mutatja be, a második a szerelem erotikus arcát villantja fel: a szeretője karjaiban a halálból ébredő szerelmest jeleníti meg. A harmadik a feltétel nélküli érett szerelem himnusza. (Kocsis Zoltán zongorajátékában hallható a Szerelmi álmok 3. része.)

A csodagyerekként emlegetett Mozartból nemcsak kitűnő zeneszerző, de szerető férj is vált. 1782-ben vette feleségül Constanza Webert (fenti kép). Majd' tíz évvel egybekelésük után, 1791-ben így fejezi be egyik levelét: „Isten veled, Egyetlenem. A levegőn át 2999 és fél csókom száll feléd, fogd el! Ég veled! Örökké a tied: Mozart.” (A Varázsfuvolából a Papageno és Papagena duettje illik ide.)

Mit írt volna anno egy bulvárújság?

Tüske – így hívják azt a képzelet szülte bulvárlapot, amely a gyulai vár Facebook-oldalán olvasható. Mocsár-Pörjés József felelős szerkesztője olyan XVI–XVII. századi szerelmi, illetve házassági eseteket dolgozott fel, amelyek ma biztosan bulvárlapokban szerepelnének.

Mindenképpen a Tüskébe kívánkozott a következő esküvő. „Szokatlan közjáték zavarta meg II. Rákóczi György (22) erdélyi fejedelem és választottja, Báthory Zsófia (14) esküvőjét. Az eskető püspök kérésére néma maradt az ara. Az impozáns körülmények között megrendezett református esküvőre – 1643. február 3-án – Erdélyből, Magyarországról és a szomszédos országokból is érkeztek követek, nagyurak. A kálvinista püspök, Geleji Katona István majd egyórás szónoklatot tartott, majd kérdéseket intézett az ifjú pár felé – ezekre a vőlegény válaszolt, de a menyasszony nem. Akkor odalépett a menyasszonyhoz az édesanyja egy másik hölggyel, és valamit súgtak a fülébe. Végül a püspök is odahajolt hozzájuk, sebtében összekötötte a fiatalok kezét, majd a ceremóniát befejezte.

A menyasszony tehát nem mondta ki a boldogító igent. Báthory Zsófia viselkedésére alig lehet mentséget találni. Már három éve jegyese az ifjú fejedelemnek, pontosan tisztában lehetett, hogy mit várnak el tőle.”

A három napon át tartó lakodalomra egyébként az is árnyékot vetett, hogy a pár egybekelésének előestéjén a tűzijátékot olyan sokan kívánták megnézni a palota lépcsőjéről, hogy az leszakadt a vendégsereg alatt…

A házasságot elsősorban üzletnek tekintették a felek az elmúlt évszázadokban, a szerelem nemigen volt szempont a párválasztásban. A megromlott házasságból úgy tudtak szabadulni az érintettek, ha azt mondták, hogy eredetileg kényszerítették őket (így kérte házassága felbontását sok katolikus és protestáns, jobbágy és előkelő főúr egyaránt, például Garai János temesi ispán is kényszerítésre hivatkozva kérte házassága felbontását Ilona nevű feleségétől), esetleg, ha az elhálás elmaradását bizonyítani tudták.

Nem volt mindennapos eset, de előfordult olykor, hogy a feleségek lázadása vetett véget a brutális férjükkel köttetett házasságuknak. Így tett a betegesen féltékeny és zsarnok Révay Ferenc alnádor felesége, Forgách Zsuzsanna is: 1607-ben megszökött Bakics Péterrel, és két évtizeden keresztül élt szeretőjével annak várában, dacolva a világi és egyházi törvények határozataival. Révay ugyanis a feleségszöktetés ügyét egészen az országgyűlés elé vitte, ahol remélte, hogy határozatban adnak neki igazat.

Megindították a korteskedést, melynek következtében 12 főúr pártfogolta is a férjet, többek között gróf Zrínyi Miklós és Zichy Tamás. Azonban a nádori idézésekkel a szerelmespár mit sem törődött, bántódás nélkül élték mindennapjaikat Debrekő biztonságos falai között, jogtudósaik útján tettek eleget törvényi kötelezettségeiknek. A hosszú pereskedésnek végül a férj halála vetett véget. A Pozsonyban összegyűlő országgyűlés újra foglalkozott az üggyel, és a férj halála miatt „a karok és rendek ezt a Bakics Pétert és Forgách Zsuzsanna úrasszonyt a törvénycikk elmarasztaló ítélete alól fölmentik és föloldozottnak nyilvánítják”.

Csak a bátrak mernek házasodni!

Legalábbis ezt sugallja Pindroch Csaba egyszemélyes vígjátéka. A hagyományos bohózat és modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató, Segítség, megnősültem! című előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindezt úgy, hogy az összes felvonuló karaktert a művész egymaga kelti életre.

„A megtörtént események láncolata tele van csípős megjegyzésekkel és humorral, számomra a darab mégis egy szerelmi vallomás. Köszönetképpen azért a fontos, hihetetlenül boldogító, de olykor végtelenül bosszantó és bonyolult csodálatos emberi kapcsolatért, amit úgy hívunk, hogy házasság. Mert a házasság nem diploma, hanem iskola. Van mit tanulni!” – állítja a színész, aki több mint húsz éve imádja feleségét, Verebes Lindát, és három gyermeket nevelnek.

A házaspár egyébként egy másik párkapcsolati témájú darabot is jegyez, amellyel sokfelé jártak már az országban: a Mr. és Mrs. egy kortárs angol szerző, Peter Quilter komédiája. A hol felhőtlenül szórakoztató, hol szívbemarkoló, de mindig mélyen emberi és őszinte öt jelenet a férfi és nő kapcsolatának örök dilemmáit járja körül. Az egyik jelenetben két társkereső első randiján vagyunk, a másikban a döntésképtelen fivér beszélget az éppen harmadik esküvőjére készülő nővérével. A darab stílusosan fejeződik be: egy válás előtt álló pár éjszakájával. Ahogy a legtöbb jelenetben, ennek a zárása sem egyértelmű. Az előadásnak terápiás hatása is lehet: alkalmas arra, hogy utána otthon, a kanapén elinduljon egy beszélgetés…

Álmodozás egy feleséggyilkosról

A derűbe, szeretetbe csomagolt fájdalom – ez a rendező Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, ami tetten érhető a Nemzeti Színházban a Fodrásznő című, online elérhetővé vált előadásában. Szergej Medvegyev darabja Irináról, a boldogság után vágyódó nő sorsáról a 2010-es Pécsi Országos Színházi Találkozón megkapta a legjobb előadás díját, Szűcs Nelli pedig a legjobb női alakításért járó elismerést (még a debreceni teátrum színeiben).

Az újsághírből sarjadt darabban az egyszerű asszony egy feleséggyilkos börtöntöltelék iránt táplál olthatatlan szerelmet, vele tervezget közös jövőt – és általa éri el szükségszerű végzete. A kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázolja a négy színész, a női főhős mellett Trill Zsolt, Kristán Attila és Tóth László. Az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondás újszerű színpadi megjelenítése minden korosztály arra érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni...