Héja-nász a szerelmes levelek tükrében

A hazai szimbolista költészet „nagyágyúja” bohém módon élt, és nagyúri gőggel megvetett mindent, ami hétköznapi, kispolgári. „Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek, vagy a korcsma gőze” (Új vizeken járok). Amikor 1903-ban Nagyváradon újság­írós­kodott, akkor találkozott először Brüll Adéllal, ahová az akkor már Párizsban élő férjezett asszony hazalátogatott. A verseiben Lédának nevezett, műveltebb és gazdagabb nagyvilági nő ismertette meg a tőle fiatalabb költőt befolyásos emberekkel és Párizzsal. Nyilvános, korántsem harmonikus kapcsolatuk majdnem tíz évig tartott és botrányt keltett; többször szakítottak, majd újrakezdték.

Ady és Léda kapcsolatának dokumentumai több lépésben kerültek az OSZK gyűjteményébe. Révész Béla, Ady jó barátja és monográfusa vásárolta meg a „relikviadobozt” Léda húgától, Brüll Bertától – a szerelmes asszony ebben a dobozban tartotta Adyhoz kötődő emlékeit. Révész Bélától az anyag egy részét a Széchényi könyvtár vette meg, egy másik részét pedig Révész ­orvosa, Nádor Henrik, aki később anyagi okok miatt megvált a gyűjteménytől. Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, ­Stein­feld Nándornétól érkezett a kézirattárba.

A 213 dokumentum túlnyomó része Ady által írt levél. A költő nemcsak Lédával, de a férjével, Diósy Ödönnel is baráti viszonyt igyekezett fenntartani. A költő leveleinek jelentős részét Párizsba küldte, kettős címzéssel: azok, amelyek a házaspár mindkét tagjához szóltak, közös lakásuk címére érkeztek, míg a kimondottan szerelmes témájúakat „postán maradó” megjegyzéssel látta el. A levelezés végigkíséri kettejük viharos, ambivalens szerelmét, amely nemcsak heves „héja-nászukba”, hanem személyiségükbe is betekintést ad.

A nemzeti bibliotéka kézirattára több mint másfél millió kéziratot őriz: köztük 600 középkori kódexet, több mint 30 ezer újkori kötetes kéziratot, 40 ezer levelet és több mint 700 személyi hagyatékot. A Copia netes felületen eddig Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kézira­tait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését tették közzé.