A zászlót vinni kell még ma is – emlékkönyv Wittner Mária tiszteletére

– írja Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Wittner Máriáról szóló emlékkötet előszavában. És valóban, ha közelebből megismerjük az évekig halálsoron raboskodó Corvin közi harcos történetét, drámai módon megtapasztalhatjuk a nemzetet összetartó erők valódi nagyságát és állóképességét.

A kemény borítós, színes emlékkönyv – amely a magától Wittner Máriától származó szállóige után kapta A zászlót vinni kell címet – több mint háromszáz oldalon keresztül foglalkozik az ’56-os szabadságharcos szellemi örökségével. 

A kötet első felében az idén márciusban Budapesten megtartott emlékülés tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1956-os hős életét és az általa fontosnak tartott ügyeket járják körül. Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő megnyitóbeszédének leiratát, valamint Németh Szilárd országgyűlési képviselő fővédnöki köszöntőjét Bank Barbara történész tanulmánya követi, amely a Wittner Mária fogságai címet kapta, és a szabadságharcos 1957 és 1970 között politikai fogolyként megélt korszakát dolgozza fel.

Frölichné Lendvai Beatrix írása Wittner Mária valóra vált álma, a XVI. kerületi Tóth Ilonka Emlékház megszületéséről szól, míg Hajagos Csaba történész Tűzvonalban című munkája az ’56-os hős szabadságharc alatti tevékenységét foglalja össze. 

Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a kötet felelős kiadója írásában Wittner Mária kommunista utcanevek megváltoztatásáért tett erőfeszítéseiről emlékezik meg. E rész a magyar szuverenitás elvesztéséről és felélesztéséről is szól, hiszen az 1945-től az országot „fokozatosan uralma alá hajtó kommunista vezetés ideológiai megfontolásból kényszerítette arra a magyar településeket, hogy szerves történeti fejlődésük során kialakult hagyományos utcaneveiket lecseréljék, és országszerte az internacionalista bolsevik diktatúra »hőseit« és intézményeit éltető elnevezések köszönjenek vissza a közterületekről”. 

Az emlékkönyv szerzője továbbá Koltay Gábor filmrendező, aki 217 nap című, Wittner Máriáról készülő életrajzi filmjével kapcsolatos gondolatait osztja meg az olvasóval. Mint írja, a személyes hangvételű alkotás sajátos időkezelési technikájával a siralomházi 217 nap alatt megidézi a múltbéli eseményeket, sőt a főhős gondolataiban villanásszerűen megjelenő képek szinte a teljes életutat bemutatják.

A kötetben Máthé Áron történésznek, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettesének a tanulmánya is olvasható, amely a Kommunista propaganda 1956-ról: a fasizmus értelmezése és alkalmazása címet viseli. A márciusi konferencia előadásaira épülő fejezet Zinner Tibor jogtörténész Mária, egy „pesti lány” című tanulmányával zárul, amely az Emlékfoszlányok iratok és beszélgetések alapján alcímet kapta.

Az emlékkötetben közölt írásokat egy különleges, Wittner Mária rendszerváltás utáni jelentőségteljes közéleti szerepvállalását bemutató képmelléklet követi, amely szimbolikusan 56 felvételt tartalmaz – az első kép 1989-ben, az utolsó 2022-ben készült. 

A kötet függelékében a Készültem az útra című, Wittner Máriára emlékező vándorkiállítás betördelt anyaga kapott helyet. 

A most megjelent emlékkönyv tisztelgés a Corvin közi harcos hősi helytállása és életműve előtt, aki nem törődött bele, hogy a történelmet a győztesek írják. A kötet kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, de a www.wittnermaria.hu oldalon bárki megrendelheti szerte az országból.

A Wittner Mária-emlékkiállítást bemutató rövid videót itt tekintheti meg: