Az Utas: Szerb Antal

Halálának 80. évfordulójához kapcsolódóan a  Bermuda együttes különleges koncerttel tisztelgett az író Szerb Antal emléke előtt a Müpa Fesztivál Színházában. Az Utas: Szerb Antal című est során a zene, az irodalom és a színművészet harmonikus találkozása révén a közönség egy felejthetetlen élménnyel gazdagodott, mélyebb összefüggésekben láthatta a hányatott sorsú író életét és munkásságát.

KultúraSzijjártó Gabriella2025. 03. 02. vasárnap2025. 03. 02.

Kép: Színpadon két Bermuda-tag, Mórocz Tamás és Urbán Dániel

Színpadon két Bermuda-tag, Mórocz Tamás és Urbán Dániel
Forrás: wikipedia

Jól sejti az olvasó, az est középpontjában valóban Szerb Antal legismertebb regénye, az Utas és holdvilág állt, melynek inspirációjára a 2012-ben alakult zenekar korábban egy teljes albumot készített. Az Utas és holdvilág című Bermuda-album dalai nem csupán megidézik az író szellemiségét, hanem modern zenei köntösbe öltöztetik gondolatait, hangulatait, néhol finom vonósok és melankolikus zongoratémák keverednek elektronikus hangzásokkal. 

A lemez atmoszférája egyszerre melankolikus és felfedező, akárcsak a regény főhősének belső utazása. A bús-borongós dallamok és a sodró lendületű kompozíciók váltakozása tökéletesen tükrözi Szerb Antal kettősségét: az iróniával átszőtt bölcsességet és a mély érzelmi vívódást. Az album különleges hangulatával képes megragadni azt a nosztalgikus és időtlen érzést, amely az író műveiben is jelen van. 

Na, ezt a lemezt „megfejelve” a Bermuda (Mórocz Tamás – ének, gitár, basszus; Urbán Dániel – basszus, gitár, vokál; Horváth Barna – dob) egy érzékeny, gondolatébresztő zenei utazásra invitálta a közönséget az Utas: Szerb Antal című estjükön a budapesti Fesztivál Színházba. A színpadkép mini­ma­lista, mégis hangulatos volt, amely tökéletesen illeszkedett az est intim atmoszférájához. A zenekar tagjai mellett olyan neves előadók csatlakoztak a produkcióhoz, mint Schoblocher Barbara (Blahaloui­siana), Vitáris Iván (Ivan & The Parazol), Poniklo Imre (Amber Smith) és Olasz Renátó színművész. Az ő jelenlétük tovább gazdagította az előadást, új színt hozva a dalok interpretációjába. 

A zenei előadások között Szerb Antal leveleiből és naplórészleteiből hangzottak el idézetek, Olasz Renátó tolmácsolásában. Ezek a szövegrészek mélyebb betekintést nyújtottak az író gondolataiba, érzéseibe, a zene és az irodalom ilyen jellegű összefonódása egyszerre volt elgondolkodtató és érzelmileg megindító. Összességében a koncertszínház méltó tisztelgés volt a nyolcvan évvel ezelőtt meggyilkolt író emléke előtt. 

Fotó: Ferencesek.hu

 

Embertelen körülmények között

Szerb Antal (1901–1945) Budapesten született egy asszimilált zsidó családban. Gyermekkorában római katolikus nevelést kapott, keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt. Tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, ahol Sík Sándor költő és tanár támogatta irodalmi törekvéseit. 
Felsorolni is nehéz, hányfelé tanult és mélyítette irodalmi ismereteit! Az érettségi után Grazban kezdte meg egyetemi tanulmányait klasszika–filológia szakon, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta magyar és német szakon. 1924-ben szerzett tanári diplomát, ezt követően rövid ideig a Belvárosi Színház rendezőjeként dolgozott, majd 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában tanított. 1929–1930-ban ösztöndíjjal Londonban töltött egy évet. Szerb Antal irodalmi pályafutása során számos műfajban alkotott. 1934-ben jelent meg A magyar irodalom története című munkája, amely új szemléletével és közérthető stílusával forradalmasította az irodalomtörténet-írást. Regényei közül kiemelkedik A Pendragon-legenda (1934) és az Utas és holdvilág (1937). Ezekben a művekben mesterien ötvözte a misztikumot, a filozófiát és az emberi lélek mélyreható elemzését. A második világháború idején, a zsidótörvények bevezetése után helyzete egyre nehezebbé vált. Annak ellenére, hogy korábban kétszer is elnyerte a Baumgarten-díjat, munkáit­ betiltották, és üldözték származása miatt. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, a Sopron környéki munkatáborokba, végül Balfra hurcolták. Embertelen körülmények között dolgoztatták, miközben betegségek és éhezés gyötörte a foglyokat. Bár irodalmi körökből többen próbáltak közbenjárni érte, végül nem sikerült kiszabadítani. 1945. január 27-én, néhány nappal Sopron felszabadítása előtt a tábor őrei agyonverték. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek