Szenvedélyes amatőrök

A citizen science, avagy a közösségi tudomány egy feltörekvő ága a világ megismerésének. Maga a definíció is annyira új, hogy pontos jelentéséről sincs egyértelmű szakmai konszenzus, ráadásul a magyarul elterjedt változat nem túl precíz fordítása az eredeti, angol verziónak; néhány személy esetében az amatőr tudós kifejezés pontosabban fedné a valóságot – magyarázza Marci. – A lakosság által, a különböző tudományágakat támogató, szabadidőben, önkéntesen végzett munkát nevezzük citizen science-nek. Ők – nem túl sokan – ellenszolgáltatás nélkül végzik az adatszolgáltatást, ezáltal kiemelten hozzájárulnak egy-egy szakterület eredményeihez.

A sorozat alapötlete a fotográfus meteorológusokról szóló korábbi munkájából indult. Akkoriban még nem ismerte pontosan a citizen science fogalmát, csak ösztönösen rácsodálkozott arra, hogy a meteorológiai műholdak, radarok és automata mérőállomások korában is szükség van az időjárási jelenségeket megfigyelő emberekre. Ők az észlelők, akik közül sokan az időjárást árgus szemekkel követő és rögzítő, a szó legnemesebb értelmében megszállott emberek, a számok és adatok szerelmesei. A Hungaro­Met Nonprofit Zrt. (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) társadalmi megfigyelő hálózatának tagjai, több mint négyszázan országszerte elszórtan élnek, és szabványosított eszközökkel biztosítják az adatokat a szolgálatok számára – közülük hárman szerepelnek a sorozatban. 

Marci 2006 óta dolgozik dokumentarista fotóriporterként, személyes munkái során kiemelt figyelemmel kíséri az ember hatását a természetre és környezetünkre. Először egy Nemzeti Kulturális Alap-ösztöndíj segítségével mélyebben beleásta magát a meteorológia világába, majd elkezdett más tudományterületeken is példákat keresni. 
Mostani sorozatában két olyan ember portréja kapott helyett, akik távcsővel vizsgálják a csillagos eget. Az amatőr csillagász Hadházi Csaba obszervatóriuma a hajdúhad­házi hátsó udvarában található, és szinte minden csillagos éjszakát az ég alatt tölt. Elképesztő az elszántsága: az Amerikai Változócsillag-megfigyelők Szövetsége kitüntetésben részesítette az AAVSO Nemzetközi Adatbázishoz nyújtott több mint százezer(!) vizuális változócsillag-megfigyeléssel végzett felbecsülhetetlen értékű hozzájárulásáért. 

„»Látod, te porszem, az Úr csoda művét!« Isten kiváltsága és kegyelme, hogy megengedi nekünk, hogy lássunk valamit az Ő keze munkájából, amit oda helyezett” – véli Farkas Levente bölcskei református lelkész, aki a csillagászatot misz­sziós­ célokra használja. 

– Rendkívül érdekes embereket és történeteket ismerhettem meg a kutatómunkám során – mondja Marci. – Például Hibbey Zsombor a gutor-földei sertéstelepén járja elmesélte nekem, hogy a mezőjén lévő víz egy közeli hódgátról származik. Úgy döntött, megtartja a gátat – ahelyett, hogy elpusztítaná –, és állatait vizes élőhelyek között tartja, ami szerinte természetes és a hústermelés szempontjából is kiváló. A vízben tartott disznók ugyanis így nehezebb terepen mozognak, izmosabbak lesznek, és jobb minőségű húst adnak. Egyfajta természetes együttélés és kísérlet ez, amely biológiai és gazdasági szempontból is értékes tanulságokat hordoz. 

Szintén tiszteletre méltó Szél Győző elhivatottsága, aki szabadidejének nagy részét magyarországi nagy fák felkutatásával tölti; az összegyűjtött információk egy internetes adatbázis részét képezik. A fotográfust ugyancsak megérintette Szabó Gyula: a nyugdíjas lakatos archaikus technikákkal halászik a Tiszán. Bár kereskedelmi céllal már nem lehet így halászni, az ő módszerei és megfigyelései értékes információt szolgáltatnak a debreceni vizesélőhely-kutatók­nak, tapasztalatai hozzájárulnak egyes vízökológusok fajfelderítéséhez. 
A tíz képből álló sorozat érdeme, hogy nemcsak esztétikai értéket hordoz, hanem reflexióra késztet a tudomány és civil társadalom kapcsolatáról. Elgondolkodtat arról, hogyan lehet egy szenvedélyes kívülálló amatőrből a tudomány nélkülözhetetlen szereplője.