Az öröklét őrei

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy több mint kétezer éves civilizáció világa ilyen közelségbe kerüljön a magyar közönséghez! Az öröklét őrei című tárlat középpontjában a világhírű terrakotta hadsereg és szellemi alkotója, Csin Si Huang-ti, Kína első császára áll. Az uralkodó tizenhárom évesen, a Kr. e. III. század derekán került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára, majd néhány évtized alatt egyesítette a birodalmat. Nevéhez fűződik az írásrendszer, a pénz, a mértékegységek és az úthálózat egységesítése is – mindaz, ami a központi hatalom megszilárdítását szolgálta. 

Ambíciói azonban nem értek véget földi életével: halála után is uralkodni kívánt. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót városnyi méretű sírkertjében temették el, több ezer életnagyságú agyagkatonából álló hadsereg kíséretében, amelynek építésén 33 éven át több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, melyek központi részébe a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. 

A terrakottakatonákra 1974-ben bukkantak rá Hszian közelében, amikor földművesek kutat ástak – a véletlen felfedezés a XX. század egyik legnagyobb régészeti szenzációjává vált. A mauzóleum központi része máig feltáratlan, ám a környező sírokban az elmúlt öt évtized régészeti kutatásai páratlan leletanyagot hoztak felszínre. 

A budapesti kiállítás érzékletesen mutatja be, miként épült fel ez a „túlvilági hadsereg”. A katonák rangjuk szerint különböző öltözetet és testtartást kaptak: másként jelenik meg egy közkatona, egy íjász vagy egy tiszt. Az arcok egyedisége különösen megrendítő: nincs két egyforma figura, mindegyik önálló karaktert sugall. A szobrok moduláris technikával készültek, sorozatgyártásra emlékeztető módszerrel, ugyanakkor az egyéni részleteket kézzel formálták. A katonák eredetileg élénk színekben pompáztak; a festett felületek nagy része mára elpusztult, de restaurátori kutatások és digitális rekonstrukciók segítenek elképzelni az egykori látványt. 

A tárlat nemcsak a hadsereget, hanem az első császár korának mindennapjait, hitvilágát és szertartásait is bemutatja. Az ókori Kínában a túlvilág az evilági rend folytatásának számított: a császárnak a halál után is szüksége volt védelemre, kíséretre és rendfenntartásra. E gondolkodásmód különösen szép tárgyi emlékei a túlvilágra szánt lovas­ kocsik, amelyek a budapesti anyagban is láthatók. 

A kiállítás időben továbbvezet a császárság történetében. Az első uralkodó halála után ugyan a Csin-dinasztia gyorsan bukott, ám az általa lefektetett alapokra épült rá a Han-dinasztia államszervezete. A záróegységben a Nyugati Han-kor egyik legjelentősebb régészeti emléke, a Yangling mauzóleum válogatott leletanyaga látható. A Kr. e. II. század közepén uralkodó Csing-ti császár sírjából származó tárgyak a birodalom mindennapi működésébe engednek bepillantást: pénzek, mértékek, gazdasági eszközök, valamint a selyemút kereskedelméhez kapcsolódó emlékek rajzolják ki egy megszilárdult császári hatalom képét. 

A gondosan megtervezett installációk, a visszafogott világítás és a közérthető, mégis alapos magyarázó szövegek segítik a befogadást. A kiállítás nemcsak a monumentális hatalomról szól, hanem az ismeretlen kézművesekről is, akik életüket a császár halhatatlanságának szolgálatába állították. A terrakotta hadsereg így egyszerre szembesít az emberi nagyravágyással, a hatalom mulandóságával és az alkotás időtálló erejével – nemcsak lenyűgöz, hanem gondolkodásra is késztet.