"Önéletrajz" örökbefogadáshoz

„Ha megszelídítesz, felelősséggel tartozol irántam!”

A következő levelet a Facebookon találtam. Talán már írtam, hogy mostanában milyen helyes „életrajzok” olvashatók a neten, ahol árván maradt kutyusokat ajánlanak kedves befogadóknak. Ez az írás ráadásul nem életrajz, hanem egy önéletrajz, hiszen a benne szereplő Zoé magát ajánlja szíves figyelmükbe. Íme:

Sziasztok, én Zoé vagyok, és családot keresek. Anyám szóba sem áll velem, apám meg lelépett. Kérem szépen, velem már minden megtörtént. Két hónaposan már utcán voltam. Három hónaposan pedig hamis vád alapján börtönbe kerültem. Közben még ki is raboltak. Semmim nem maradt, még egy nyakörvem sem. Szóval két hónaposan rám találtak az utcán, és ideiglenes befogadóhoz kerültem. Ott igazán szerettek, mindenem megvolt. Boldog voltam. A befogadóm végleges családot keresett nekem, amit a neten meg is talált. Többszöri egyeztetés és beszélgetés után átadott nekik. Mindenféle felszereléssel együtt. Nyakörv, póráz, játékok, tálak, ágy és oltási könyv. Kérte őket, ha bármi közbejön, vigyenek vissza hozzá. Az elején még küldtek képet rólam, hogy mennyire jól érzem magam náluk. Aztán a képek elmaradtak, és képek helyett csak mellébeszélés ment. Gyanús lett ez a régi idimnek, és nyomozni kezdett. Ki is derítette, hogy a „családom” egyszerűen bevitt egy üres kartondobozban, a személyes cuc­caim­ nélkül az Illatos útra. Ott azt hazudták, hogy az utcán találtak, és nem ismernek. Mikor az ideiglenes befogadóm ezt megtudta, azonnal indult értem. Letette az óvadékot és szabadlábra kerültem. Azóta kiderítette, hogy azért adtak be a zaciba, mert többször bepisiltem, és mert veszélyes lehetek a gyermekekre, mivel tűhegyes a fogam. Hiába mondtam, hogy ez nem igaz. Nem bántok senkit sem, és a pisit is meg fogom tanulni, de nem hittek nekem. Bumm, egyből rács, börtön. Kész, bekerültem, ártatlanul. Egyébként a smasszerek nagyon kedvesek, rendesek voltak velem odabent. Ők tudták, hogy hamis vádak alapján ülök.

Most azért fordulok hozzátok, mert az ideiglenes befogadómnál nem maradhatok. Albérletben él és a tulaj nem engedi, hogy maradjak. Szeretnék egy családot, ahol mindenféle őrültséget csinálhatunk együtt. Akiket szeretni tudok. Ahol engem is szeretnek. Ahol mindennap többször elmondják nekem, hogy mennyire szép vagyok. Kérem szépen, én egy nő vagyok, és igenis, ezt igénylem! Várom a rengeteg jelentkezőt, börtöntöltelék jeligére a Facebookon. (Érdeklődni B.-Sz. Alexandránál lehet.)

Szerencsére, ahogy látom Alexandra honlapján, Zoé már új gazdára talált: gyönyörű ruhácskában rója az utcát, otthon meg rengeteg játék várja. És „tanulja” a pisit is, egyelőre pelusban…