Jönnek a bunyevácok

– 2006-ban megkaptuk, hogy nem létezünk – mondja epésen Muity Mijo, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnöke. Holott ez a délszláv népcsoport kétségtelenül teljesíti a kisebbségi törvényben előírt feltételek nagy részét: történelmük száz évnél jelentősen régebbre tekint vissza, hiszen már a 17. században is említik őket. Önálló nemzettudatuk, saját kulturális hagyományaik vannak – az önálló nemzettudatra és történelemre is a legkiáltóbb példa, hogy a bunyevácok 1848-ban a magyarok mellett harcoltak, míg a szerbek és a horvátok ellenünk.

A bunyevác nyelv kérdése vitatott: a hivatalos vélemény szerint az tulajdonképpen horvát, bár Muity szerint a horvátot sem értik jobban, mint a szerbet, ahogy az is természetes, hogy minden környező nyelvből vettek át szavakat. A bunyevácok önálló népcsoport volta mellett kardoskodók szerint a nyelvi elkülönítés politikai elhatározás kérdése, ahogy például az alapvetően hasonló szerb és horvát nyelv eltávolodása is politikai elhatározásból fakad. Innen nézve egy nyelv olyan, amilyennek a használói vallják: ha a bunyevácok szerint ők bunyevácul beszélnek, akkor egy nyelvész ne mondja meg nekik, hogy az tulajdonképpen horvát.

A bunyevácokat a II. világháború után hivatalosan hol a horvát, hol a szerb kisebbség részének tekintették. Muity például a rendszerváltás után a bajai szerb kisebbségi önkormányzat elnöke volt, bár mindvégig bunyevác identitásúnak vallotta magát. A kezdeményezést is elsősorban a „horvát asszimilációs törekvésekkel” szemben határozza meg, illetve úgy véli, hogy ezek a törekvések a felelősek azért, hogy első népi kezdeményezésük elbukott. 2006-ban ugyanis a Vízi E. Szilveszter elnökölte Akadémia olyan szakvéleményt adott, hogy bunyevác kisebbség nem létezik Magyarországon. Muityék akkor összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást, azonban az MTA állásfoglalására tekintettel a kormány, a kisebbségi és etnikai bizottság, valamint a parlamenti többség is ellenük foglalt állást.

Tavaly tavasszal újra megkeresték az MTA-t, és ezúttal egy Pálinkás József elnök által aláírt levél megerősítette őket: bár Pálinkás is úgy véli, hogy önálló bunyevác nyelv nem létezik, ő nyelvjárásról beszél, ezzel együtt a szakvélemény kimondja, hogy a bunyevácok megfelelnek a kisebbségi törvény feltételeinek, vagyis nincs akadálya, hogy önálló kisebbségként bejegyezzék őket. Az Országos Választási Bizottság befogadta a népi kezdeményezést, bár a szükséges aláírásokat a bunyevácoknak újra össze kell gyűjteniük.

Muity Mijo szerint Magyarországon, elsősorban a Baja–Kalocsa–Szeged háromszögben körülbelül tíz-tizenötezer bunyevác él; a 20. század elején több mint harmincezren vallották magukat a térségben bunyevác – és nem horvát – nemzetiségűnek. Szerbiában önálló kisebbségként ismerik el őket. Muity Mijo abban reménykedik, hogy kezdeményezésüket ezúttal siker koronázza, és szeptemberben az önkormányzati választások után a bunyevác kisebbségi önkormányzatok is felállhatnak.