Holtak szomszédvitája

Először is azt kell ellenőrizni, hogy a felmenő sírhelye meg volt-e váltva, ugyanis ha nem, akkor a szomszédoknak nem kellett figyelembe venni a sírhelyet a síremlékek építésénél. Ha a sírhely meg volt váltva, akkor olvasónknak valószínűleg nyert ügye van olyan tekintetben, hogy a költségek biztosan nem őt terhelik, de az még nem dőlt el, hogy kit.

A temetkezési törvény nem rendelkezik a síremlékekről. Azokat általában helyi rendeletben szabályozzák az önkormányzatok, kivéve az egyházi temetőket – ezekben rendszerint semmiféle szabály nincsen. Nem tudjuk, hogy melyik sírkertről van szó, az olvasónk lakóhelyén lévő önkormányzat honlapján nem találtunk temetkezésre vonatkozó helyi rendeletet. Az általam megkérdezett temetőigazgatók szerint általános gyakorlatnak számít, hogy a temető ad engedélyt a síremlék építésére, ők jelölik ki, az mettől meddig tarthat. Erre a nagyobb városok temetkezési rendelete ki is tér, kisebb településeké már sokkal kevésbé részletes, gyakran csak a maximális méreteket adja meg.

Biztosan nem állíthatjuk, de valószínűleg a temető lesz a hibás, ha nem jelölte ki pontosan, hová, meddig építkezhetnek a hozzátartozók. Függetlenül attól, hogy van-e erre rendelet vagy nincs, a temetkezési törvény kimondja, hogy a sírhelyet a temető jelöli ki. Ha nincs helyi rendelet arról, hogy a sírhely mekkora, akkor a hozzátartozók csak a temetőtől szerezhetnek tudomást arról, hogy hova építkezhetnek. A temető üzemeltetője vélhetőleg akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szomszédok annak ellenére építkeztek a saját sírhelyen túlra, hogy ő pontosan kijelölte, meddig tarthat a síremlék, vagy legalább világosan és mindenki számára elérhető módon szabályozta a kérdést. Ebben az esetben a szomszéd sírhelyekkel rendelkezőktől kell a pénzt kérni, akik esetleg még tovább perelhetik a síremléket létrehozó vállalkozót, ha a hibát ő követte el.