Csak óvatosan a termékbemutatókon!

Talán másként alakulnak a dolgok, ha a 62 éves, bánki Hriagyel András nejével együtt vesz részt tavaly novemberben egy termékbemutatóval egybekötött mátrai körúton, ahol majd’ félszáz résztvevőből őt sorsolták ki egy 300 ezer forintos vásárlási utalvány „boldog nyertesének”. Az utalványt az ottani árukészletből vásárolhatta le, s ő egy 498 ezer forintos, 16 darabból álló edénygarnitúra mellett döntött, amit lealkudott 400 ezerre. Ebből levonták a 300 ezer forintot, kifizetett 2 ezret foglalónak, s azt mondták, hamarosan házhoz szállítják a nyereményét. Bár furcsállotta egy kicsit nagy szerencséjét, a cég képviselője megnyugtatta: nekik ez is megéri, mert a garnitúrát falujában ő ingyen reklámozza majd, amiért a tévében milliókat kellene fizetniük.

Aztán elhozták a garnitúrát, emberünk „kápéban” kifizette a 98 ezret, s csak a kiszállító távoztával rakta fel szemüvegét, hogy megnézze, mi van a dobozban. Na, akkor bebőszült! Mert volt benne 6 darab edény meg „mindenféle aprólék”, azt se tudta, mire valók. Ráadásul akkor jutott az eszébe, hogy ugyanezt az edénykészletet egy újságban potom 19 999 forintért reklámozták, és 30 százalékos kedvezménnyel, vagyis egy forint híján 14 ezer forintért megvehette volna. Vagyis becsapták…

Elment a jegyzőhöz, ügyvédhez, még a rendőrségre is. A rendőrök is azt mondták, igaza van, tegyen feljelentést, előbb viszont szerezzen bizonyítékot, keresse meg a budapesti céget, melynek pontos neve, címe, telefonelérhetősége rajta állt a 98 ezres számlán. Megpróbálta, de mint írta: se telefonon, se személyesen nem tudott elérni senkit.

Nekünk sikerült. A központi számról kapcsoltak az ügyintézőhöz, aki rögtön megadta az üzletkötő nevét – és a mobilszámát, mert ők az irodában ritkán tartózkodnak. Mivel a mobil sokáig foglalt volt, közben felhívtam levélírónkat is. Nem volt otthon, így a feleségével beszéltem. Az asszony egyetértett a férjével, bár hozzátette: lányával együtt tüzetesen átnézték a garnitúrát, s az tényleg 16 darabból állt az úgynevezett „aprólékokkal” (szűrők, betétek stb.) együtt. És elolvasták a szerződés hátoldalát is, amit a férje sajnos nem, noha az ördög mindig az apró betűs részletekben rejtezik. S ott azt írták: ha a vevőnek kifogása van az áruval szemben, az átvétel után 8 munkanapon belül „elállhat” a szerződéstől, visszaadja
a terméket, s visszakapja a pénzét, igaz, 25 százalék „bánatpénz” levonásával. Ám ha férje fellelné is az újságot, melynek reklámja láttán becsapva érzi magát, a 8 nap bizony már régen letelt!

A feleség azt mondja: bánatosak, de most már nincs mit tenni. Ilyen ügyön csak az ügyvéd nyerhetne. Végül abban maradtunk: mivel előfordulnak csalfa termékbemutatók, ezért férfiember inkább az asszonyával együtt vegyen edénykészletet – utána csak őt okolhatja, ha elégedetlen…