Jászok ünnepe az önmegváltás emlékére

A Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére közadakozásból készült jászkapitány-szobrot a 260. évforduló alkalmából, 2005-ben avatták fel a város főterén, s azóta minden évben itt ünneplik a Jászok napját. A Hagyományőrző Egylet és a Jászság Népi Együttes tagjai műsorukban felidézték a tájegység és a redempció történetét, majd a térség településeinek képviselői koszorúzták meg a jászok összetartozását jelképező emlékművet.

A török háborúk során a jászkun kerület területén jelentős népességváltozás történt, s a népességcsere miatt a Habsburgok nem tekintették többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat. 1702-ben I. Lipót 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, vagyis a Hármas Kerületet, eltörölve örökös kiváltságaikat. Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben eladta azokat a Pesti Invalidus Rendháznak. A kerületben mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére, s az összefogás és a felajánlások eredményeként 1745. május 6-án Mária Terézia királynő aláírta a kiváltságlevelet. Az 570 000 rajnai forint megfizetése és a katonai kötelezettségek teljesítése révén elnyert redempció új jogrendet, földtulajdont és társadalmi berendezkedést eredményezett.

1848 után a jászkunok elhagyták rendi vonásaikat, de ezután is tovább éltek a helyi hagyományok, s az egykori törvények részben szokásjogként érvényesültek. A Jászság 1876-ig a Jászkun Kerület részeként működött, mint vármegyei hatóság alá nem tartozó közigazgatási egység.

Kattitntson a fotóra és megnyílik a képgalériánk!