Ma is vár a Tüskevár

A Fekete István klasszikusából jól ismert vízi világ kapuját úgy tárják ki a látogatók előtt, hogy annak háborítatlanságát is megőrizhessék. A 2000-ben Zalavár-Várszigeten megnyitott Kis-Balaton Ház megújulva várja a látogatókat, akik megismerhetik a vízvédelmi rendszert, s áttekinthetik a Kis-Balaton négy évszázados történetét, páratlan élővilágát.

Az érdeklődők a növényeket, állatokat filmeken, diorámákon nézhetik meg, bemutatják nekik a nádi élet eszközeit, csónakba szállva pedig a négy fal közül, webkamerák segítségével pásztázhatják a természetvédelmi területet. Matula bácsi kunyhójának mai, stilizált változatában letelepedve pedig a Tüskevár filmkockáiba is belepillanthatnak.

Közvetlenül a Kis-Balaton Ház mellett is akad látnivaló, így a Cirill és Metód emlékmű, a Szent Adorján-bazilika ásatása és a Szent István kápolna. A gyerekeknek vízi játszótér épült, ahol a hagyományos eszközök mellett vízikerék és kis zsilipek is működtethetők. A Kerékpáros Házban lehetőség nyílik biciklikölcsönzésre, a közelmúltban kiépített, 5 kilométeres kerékpárúton a Hídvégi-tónál épült kilátó és a különleges faszerkezetű Madárvárta is megátogatható. Emellett csak a Kányavár-szigeti Kirándulóközpont járható be szabadon. A Kis-Balaton zárt világának még alaposabb megtekintésére heti két alkalommal indítanak autóbuszos „szafarit” 20 kilométeres, meghatározott útvonalon.

Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül közelíthető meg a Diás-sziget, ahol a Fekete István-emlékhely tekinthető meg, ugyancsak hetente kétszer, előzetes bejelentkezés után. A kutatóház mellett – a Tüskevár leírásai alapján – felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, melyet Matula-kunyhónak neveztek el.

A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A csaknem 15 ezer hektáron elterülő Kis-Balatonon az 1980-as évek közepén megkezdett mocsárrekonstrukciós munkálatokat követően, a tározó első ütemének létrejöttével megnövekedtek a kedvező táplálkozási és szaporodási lehetőséget kínáló területek, így nagy számban tértek vissza a vonuló, illetve telelő madárfajok. Az eddig megfigyelt csaknem 250 madárfajon kívül számos – ma már ritka – állat- és növényfaj talál menedéket e területen.

A Keszthelyi-öböl a tó felületének mindössze hat és fél százalékát teszi ki, viszont a Zala folyó a Balaton vízutánpótlásának csaknem a felét szállítja. A tápanyagok – foszfor, nitrogén stb. – és az egyéb hordalékok nagy mennyisége felelős a víz algásodásáért, s mivel az öböl sajátos áramlási viszonyai miatt nagyrészt ott is marad, indokolttá vált a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerének kidolgozása. A koncepció alapján – a hajdan öbölként, illetve mocsárként létezett – Zala-völgy ismételt elárasztásával kialakuló mocsaras-nádas terület a Zalán érkező tápanyagokat, hordalékokat feldolgozza, ezzel csökkentve, illetve megállítva a Balaton vízminőségének romlását.