Győrben a lemásolt lepel

Az ünnepség idején a lepel másolatát a templomtérben állítják ki, majd a bemutatás után végleges helyén, a plébánia folyosóján tekinthetik meg az érdeklődők. A szentmise után Pályi Gyula vegyészprofesszor tart előadást, akinek a napokban jelent meg könyve a lepelről.

A torinói lepel egy csaknem négy és fél méter hosszú, egy méter széles lenvászon szövetdarab, melyen egy halott férfi lenyomata látható. E kendő a hagyomány szerint Jézus Krisztus halotti leple, így a képmás az ő vonásait őrzi az utókor számára. Az utóbbi közel száz évben a tudósok megkísérelték a modern természettudomány minden hozzáférhető módszerével kutatni a lepel eredetét. Az eredmények túlnyomó többsége igazolja a Jézus személyéhez kötődő hagyomány hitelességét, bár egyes vizsgálatok kételyeket is ébresztettek. Pályi Gyula – a Modenai és Reggio Emilia-i Egyetemen az általános és szervetlen kémia professzora – a témával kapcsolatos legújabb eredmények és hipotézisek bemutatásával olyan naprakész szintézist alkotott, amely magyar nyelven eddig még nem volt hozzáférhető.

A másolatról, annak elkészültéről Berkes Gyula plébánost kérdeztük:
– Éppen Torinóban voltunk, amikor a nemrégiben ismét restaurált leplet április 10. és május 24. között kiállították. Ekkor nevezte XVI. Benedek pápa a leplet Krisztus szenvedése és feltámadása ikonjának, a remény jelének, a rejtőzködő Isten tanújának nyilvános, torinói beszédében. Az eredeti mellett láttunk egy másolatot is, amely nagyon megtetszett. Némi keresgélés után eljutottunk egy bizottsághoz, amely készítteti és regisztrálja a hivatalos másolatokat, amelyeket jó szívvel engednek a kelet-európai országokba, hiszen az eredeti csak ritkán látható, arról nem beszélve, hogy Torino nincs közel. Ez a másolat is kézzel szőtt vászonból készült, fotótechnikai eljárással.

– Mi a véleménye az évszázadok óta tartó vitáról, amely egyrészt a gyolcs „életkorát” kérdőjelezi meg, másrészt pedig Jézus arcát tartja túlzottan fehér bőrű „északinak”, miközben Krisztus életében a Közel-Keleten barna bőrű, kerekebb arcú emberek éltek…
– A lepel anyagáról megállapították, hogy akár kétezer éves is lehet. A rajta lévő vér embertől származik, a szövetben talált porszemek pedig Jeruzsálem környékéről valók. Az arc pedig valószínűleg a csuklyától tűnik oválisnak, márpedig tudjuk, a csuklya akkoriban megszokott viselet volt, hiszen Júdás is csókkal árulta el Krisztust, mert egyébként a sok egyforma csuklyás férfi között nem ismerték volna fel az elfogására küldött katonák.